Paleontológia jegyzet - Gekko

16
Az Archaeocyathák váza kúp alakú, amely
a csúcsi részén elhelyezkedő kampószerű kacsok-
kal rögzítődött az aljzatra. A váz általában külső és
belső falból állt, terjedelmes központi üreggel és ha-
rántmetszetben gyűrűszerű, falak közti térséggel. A
likacsok a külső falon általában kisebbek mint a bel-
sőn. A sugárirányú harántválaszfalak is likacsosak,
akárcsak a vízszintes harántfalak, amelyek a külső
és a belső falat kötik össze. Egyeseknél a belső fal
hiányzott , vagy a váz tányérszerűen szétt erült. A
külső fal egyeseknél kinövésekkel, gumókkal, stb.
diszitett . Az Archaeocyathák mészváza nem tűkből
állt, hanem mikrokristályos szerkezetű kalcithal-
Archaeocyatha felépítése: 1 – falak között i térség (inmazból.tervallum),
2 – központi üreg, 3 – belső fal, 4 – likacsok,
5 – szeptum, 6 – külső fal, 7 – rhizoida.
A legtöbb Archaeocyatha magános volt, de
akadt köztük telepes is, láncszerűen vagy bokorszerűen összekapcsolódó alakokkal. Legtöbbjük-
nek mindössze 10-23 mm magas váza volt, de akadtak 1 m nagy óriások is. Életmódjuk nagyrészt
tisztázatlan. Valószinüleg ivarosan és ivartalanul egyaránt szaporodtak. Az ivaros szaporodás ered-
ményeként keletkezett lárvák mészelválasztással települtek meg az aljzaton. Először a külső falat
épített ék meg, és csak azután a sugárirányú válaszfalakat, majd pedig a belső falat. Kérdés azonban,
hogy a felnőtt állat hogyan táplálkozott . Lehet, hogy ostoros sejtekkel hajtott a a vizet a belső üreg
felé, vagy egyszerűen kihasználta az enyhe vízáramlást. Bizonytalan az is, hogy az életműködés fő
szervei hol helyezkedtek el: a központi üregben vagy inkább a két fal között . Az is lehetséges, hogy
az élő szövet teljesen körülnőtt e a vázat. Erre a megfi gyelt regenerálódási jelenségekből következ-
tethetünk.
A beágyazókőzet és a kísérőfauna tanúsága szerint az Archaeocyathák meleg és sekély tenge-
rekben éltek. Általában sztromatolitokkal együtt fordulnak elő fejletlen “zátonyokat” alkotva. Eze-
ket tekintjük a kambrium zátonyalkotóinak, jóllehet a zátonyok mérete és egyszerű összetétele nem
egyenértékű a mai trópusi tengerek korall és vörösmoszat-zátonyaival. Mindenesetre az Archaeo-
cyatháknál először fi gyelték meg az egy fajhoz tartozó egyedek és a különböző fajok között fellépő,
térért folyó harcot.
Mivel az Archaeocyathák minden kontinensen megtalálhatók, és egyes területeken kőzet-