Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

124 Aves osztály A madarak testét toll fedi (synapomorph bélyeg), amely a gerincesek epidermiszének legsa- játosabb formája. A toll a hüllők pikkelyével homológnak tekinthető, bár a két képződmény között átmeneti formát nem találtak. A központi idegrendszer nagyon fejlett . Az előagy agyféltekéi rábo- rulnak a középagyra. A kisagy terjedelmes. Az agyból 12 pár agyideg indul ki. A madarak látása nagyon fejlett . A szemet elcsontosodott scleragyűrű védheti. A hallás és a szaglás kevésbé fejlett . A madarak fogazatát csőr helyett esíti. Szívűk négyüregű, testhőmérsékletük állandó. Kiválasztószer- vük a kloákába nyíló utóvese. Húgyhólyagjuk nincs. A madarak csontvázára a pneumatikus felépí- tés és a csontok összenövése jellemző, amely könnyebbé és szilárdabbá teszi a vázat. A quadratum mozgathatóan (két fejjel) ízesül az agykoponyához. Az ethmoideum és a mesethmoideum között szintén mozgatható ízesülést találunk. A postfrontale és a postorbitale, valamint az ectopterygo- ideum hiányzik. Nincs parietális nyílásuk. Az orbitális nyílás előtt a dinoszauruszokra emlékeztető preorbitális nyílást találunk, míg az orbitális nyílás mögött i halántékárok a diapsid típusú koponya halántékablakainak felel meg. A középfülben egy hallócsont van, a kolumella. A koponya egyetlen ízületi bütyökkel kapcsolódik a gerincoszlophoz. A nyakcsigolyák száma 9-23 között változhat. A csigolyák heterocoel ízesülésűek. A hátcsigolyák száma 3-10. A keresztcsigolyák száma 1-3, amelyek synsacrummá nőnek össze. A faroktájéki csigolyák részben szabadok, részben pygostyllé nőnek össze. Ez utóbbihoz a faroktollak mozgathatóan kapcsolódnak. A bordák két fejjel ízesülnek a csi- golyákhoz. A bordáknak két, egymáshoz képest mozgatható szegmense van (vertebralis és sterna- lis), amely lehetővé teszi belégzéskor a mellkas kitágulását. A mellcsont kidomborodik, amelyen a jól repülő csoportoknál kiemelkedő carina van. A futómadaraknál ez utóbbi visszafejlődhet. Egyes csoportoknál (vízimadarak) a mellcsonthoz hátul metasternum kapcsolódhat. A vállövben a kulcs- csontok elől furculává nőhetnek össze. A humerus rövid és fejlett , míg az alkarcsontok közül az ulna fejlett ebb (ez a tollak megtapadására alkalmas csomósort visel). A carpus összenő a metacarpussal (carpometacarpus). Az első metacarpus rövid, míg a második és a harmadik hosszú. Ezekhez ös- szesen három ujj kapcsolódik (a 4. és 5. ujj hiányzik). A medenceöv csontjai szorosan összeforrtak egymással és a synsacrummal. A pubis hátrafelé irányul és párhuzamos az ischiummal. A femur rövid és erős. A tibia hosszú és fejlett , míg a fi bula csökevényes. A proximális lábtőcsontok a tibiával (tibiotarsus), míg a disztális lábtőcsontok a proximalis lábközépcsontokkal nőtt ek össze (tarsometatarsus). A hátsó végtagon négy ujj van. Az ötödik ujj visszafejlődött . A madarak az Archosauriáktól származtathatók. Őseik feltehetően valamely Saurischia
Archaeopteryx 125 (Theropoda) csoportban keresendők. Első kép- viselőjük, az Archaeopteryx, a solnhofeni felső jurából ismeretes. A madarakat két alosztályba szokták sorolni: a “gyíkfarkú” madarakat (py- gostyl nélkülieket) a Sauriurae alosztályba (két infraclassis-al: Archaeornithes, Enantiornithes), míg a “madárfarkú” madarakat az Ornithurae alosztályba (két infraclassis-al: Odontoholcae, Neornithes). A madarak négy infraclassis-a közül az első három (Archaeornit- hes, Enantiornithes, Odontoholcae) még a mezozoikumban kihalt, míg a negyedik (Neornithes) a neozoikum folyamán fejlődött ki és a pliocénben érte el virágkorát. Sauriurae alosztály Galambnagyságu szárazföldi madarak voltak. A mellcsont hiányzik vagy csökevényes. A squamosum fejletlen volt, vagy hiányzott . Az elülső hátcsigolyák összenőtt ek. A csontok még nem voltak pneumatikusak. A felső jurában jelentek meg és a kréta végén haltak ki. Az Archaeornithes infraclassisba az Archaeopteryx tartozik. Madárbélyegei között megemlít- hetők: a toll, a furcula, a szembefordítható első lábujj, a carpometacarpus és a tarsometatarsus ki- alakulása. Hüllőbélyegnek számítanak: a szabadon álló farokcsigolyák (20-22), az amphicoel típusú csigolyák, a fogazat megléte, a bordákról hiányzó a processus uncinatus (légzőizmok tapadására szolgál), a hasi bordák (gastraliak) megléte. A koponyán a nagy szemet csontos scleragyűrű vett e körül. A szem előtt egy nagy és egy kisebb járulékos preorbitális nyílás volt. A quadratum két ízesü- lési fejjel kapcsolódott az alsó állkapocshoz. Az állkapcsokban és az állközti csonton fogmederben ülő, egyszerű, kúp alakú fogak voltak. A koponya prokinetikus volt (a felső állkapocs a preorbitális nyílásnál felemelkedhetett ). A kisagy fejlett ebb volt a hüllőkénél. A pubis már hátrafelé irányult és a farokkal együtt a törzs egyensúlyozásában lehetett szerepe. A láb felépítése alkalmas lehetett a futó életmódra, de ugyanakkor repülni is tudott . A tipuslelőhelyen kivül a Cornet-i alsókréta lelőhelyről is írtak le Archaeopteryx leletet. Az Enantiornites infraclassisba olyan krétaidőszaki Sauriuraek tartoznak, amelyek mell- csontjai, a kéztő- és kézközépcsontok és a lábközépcsontok összenőtt ek egymással. Ezek repülő- készsége nagyobb volt az Archaeornithesekénél. A csontok nem voltak pneumatikusak. Az állka- pocsban még fogakat találunk, kivéve a Gobipteryx-et, amely fognélküli. Az amerikai kontinensről
Page 1:
PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5:
4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7:
6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9:
8 Általában az agglutinált váz
Page 10 and 11:
10 nagy többségüknek lassú a t
Page 12 and 13:
12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15:
14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17:
16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19:
18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21:
20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23:
22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25:
24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27:
26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29:
28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31:
30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33:
32 - a kétoldali részarányosság
Page 34 and 35:
34 bekövetkezik a megtelepülés.
Page 36 and 37:
36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39:
38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41:
40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43:
42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 44 and 45:
44 lenne. Ilyen méretet az egyenes
Page 46 and 47:
46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 48 and 49:
48 szelvények a meghatározott él
Page 50 and 51:
50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53:
52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55:
54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57:
56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59:
58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61:
60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63:
62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65:
64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67:
66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69:
68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71:
70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73:
72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75: 74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77: 76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79: 78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81: 80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83: 82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85: 84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87: 86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89: 88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91: 90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93: 92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95: 94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97: 96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99: 98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101: 100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103: 102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105: 104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107: 106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109: 108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111: 110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 112 and 113: 112 hiddal kapcsolódik egymáshoz.
Page 114 and 115: 114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117: 116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 118 and 119: 118 a középső-triász karni emel
Page 120 and 121: 120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 122 and 123: 122 Synapsida alosztály A Synapsid
Page 126 and 127: 126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129: 128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131: 130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133: 132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135: 134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 136 and 137: 136 gai tritubercularisak. Ultrahan
Page 138 and 139: 138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141: 140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143: 142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?