Paleontológia jegyzet - Gekko

73
jellegzetes Brachiopoda-faj 2-3 ammoniteszzónán húzódhat át. A brachiopodák fajöltője tehát hos-
szabb, evolúciós tempójuk lassúbb volt, mint az ammoniteszeké. Az a pár millió évnyi időegység,
amelyben a jellemző brachiopodafaj élt, földtani, gyakorlati szempontból azonban még mindig elég
rövid ahhoz, hogy a brachiopodák alapján rétegpárhuzamosítást végezzünk azokon a területeken,
amelyeken az ammoniteszek hiányoznak.
A brachiopodákat két alosztályba oszthatjuk: Inarticulata, Articulata. Az ősieknek (Inarticu-
lata) még nincsenek fogaik, a váz gyakran szerves anyagú, a nyél a két teknő között léphet ki, és a
maiaknak van végbélnyílásuk. A zárszerkezet nélküli brachiopodák közé tartozik a Lingula, amely
megnyúlt, nyelv alakú, enyhén domború, egyforma teknőiről kapta a nevét. A Lingula hosszú, iz-
mos nyelével a fi nomszemcsés homokba fúrja be magát. Egyes fajai elviselik a csökkentsósvizi kör-
nyezeti feltételeket is. A Lingula az ordovíciumtól kezdve él. A részletes vizsgálatok szerint az eltelt
450 millió év alatt semmit sem változott az alaki felépítése, a sekélytengeri, árapályöv alatt i sávra
szorítkozó élethelye és a sajátos, inbentoszéletmódja. Egyike tehát az állatvilág legkitartóbb “élő
kövületeinek”. További genusok a Lingulella (karbon), Acrotreta (kambrium), Obolus (ordovicium).
A brachiopodák másik alosztályára (Articulata) jellemző a fogazott zárszerkezet, a teknők
elmeszesedése, a hasi teknőből kilépő nyél, és a maiaknál a vakon végződő bélcsatorna. A zárszer-
kezetes brachiopodák egyik, nagyon módosult, kihalt nemzetsége a Richthofenia. Ez inkább hasonlít
a magános korallokra vagy a kagylók közül a Hippuritesre, mint a többi Brachiopoda-fajra. A hasi
teknő kúp alakú, búbja ránőtt az aljzatra. Emellett a biztosabb lehorgonyzást hosszú, gyökérszerű
tüskék segített ék elő. A növekedés során az állat harántlemezekkel zárta le a kúp alsó, elhagyott
részét. A háti teknő kicsiny, fedőszerű operkulum volt, amely mélyen behúzódott a hasi teknőbe. A
hasi teknő belső szegélyén, a háti teknő fölött sűrű tüskesor hálószerű rácsot alkotott , ami szűrésre
és védekezésre szolgálhatott . A Richthofenia sajátos alakja összefüggésben volt zátonyépítő életmód-
jával. Mint zátonyépítő, erősen mozgatott tengervízben élt, és kizárólag a permidőszakra korlá-
tozódott . A mezozoós brachiopodák között gyakoriak voltak a Rhynchonella-félék. A Rhynchonella
teknője háromszögletű, kicsiny búbbal, háromszögletű, lemezekkel leszűkített nyélkilépési hellyel,
rövid kartámasztó vázzal, erős, éles bordákkal, a háti teknő irányában feldomboruló mellső perem-
mel, pontozatlan héjszerkezett el. További Rhynchonellida genusok a Rudirhynchia és a Tetrarhynchia
(liász). A Spiriferinak közül megemlitendő az Orthis (ordovicium), Spirifer (devon) és a Pentamerus
(devon).