Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

118 a középső-triász karni emeletében jelentek meg és feltehetően a Pseudosuchiáktól származtak. Vi- rágkorukat a felső krétában érték el. A Theropodák elől megnyúlt koponyájú Saurischiák voltak, előretolódott külső orrnyílás- sal, hosszú állkapoccsal, lapos fogakkal (esetleg fog nélkül is). Általában két lábon járó ragadozók voltak. A mellső végtagon az ujjak száma redukálódhatott , míg a hátsó végtagokon a lábtőcsontok megnyúltak és az ezekhez kapcsolódó ujjak is fejlett ek voltak. A középső triászban jelentek meg és jelentős fejlett séget érnek el a felső triászban, majd a felső krétában. A Coelosauriák (középső-triász – felső-kréta) gyorsan mozgó ragadozók voltak, gyíkokkal, rovarokkal, apró emlősökkel táplálkoztak. Csontjaik üregesek voltak. A Compsognathus (60 cm, felső jura – Solnhofen) gyomrában pl. gyíkcson- tokat találtak. A krétaidőszak végén élt Ornithomimus (kb. 4 m) állkapcsában szarucsőrt találunk. Az Oviraptor-ról feltételezik, hogy más fajok tojásaival táplálkozott (fészekrabló). A Carnosauriák (felső- triász – felső-kréta) nagytermetű kétlábon járó ragadozók voltak, tömör csontozatt al és nagy fejjel. Fo- gaik laposak, hegye- sek és görbék voltak, szélükön fűrészes peremmel. Nagy zsákmány megraga- dására voltak képe- sek. Egyes feltevé- sek szerint dögevők is lehett ek, mivel ez a testfelépítés nem tett e lehetővé a raga- dozóknál szükséges gyors helyváltozta- tást. A 15 m hosszú Tyrannosaurus a fel- ső-krétában élt. A Sauropodo- morphák általában nagyon nagytermetű Saurischiák voltak, Plateosaurus
119 kis koponyával, hosszú nyakkal és ugyancsak megnyúlt ostorszerű farokkal. A felső-triászban jelentek meg és virágkorúk a kréta végéig tartott . A Prosauropodák a felső triászban jelentek meg, majd az alsó-jurában világszerte elterjedtek. A felső-triászból ismert Plateosaurus-nak tömött hátsó végtagja volt, amelyre ránehezedve két lábra is felemelkedhetett . A Sauropodák nagyon nagy mére- tüek voltak, kis koponyával (elérhett ék a 30 m-t és a 100 t súlyt). A nyakcsigolyáik (12-17) megnyúl- tak, hátulvájtak és könnyü felépítésüek voltak. A végtagok masszívak és oszlopszerüek voltak. A mellső végtag kivételesen hosszabb lehetett mint a hátsó (pl. Brachiosaurus). Az észak-amerikai felső jurából ismeretes a 25 m hosszú Diplodocus és a 18 m hosszú Atlantosaurus. Ornithischia rend Az Ornithischiák “madármedencéjű dino- szauruszok” voltak, kis preorbitális nyilás- sal. Az állkapocs elől csőrben végződött . Az állkapcson kialakulhatott egy új csontelem a predentale. A fogazat álltalában előlről hátra- felé haladva csökevényesedett el. A premaxillare általában fogatlan volt. A fogak oldalról lapított ak (levélszerűek) voltak, fürészes peremmel. Általában 10 nyakcsigolyájuk, 15-18 hátcsigolyájuk és 4-11 keresztcsigolyájuk volt. A mell- ső végtag sohasem csökevényesedett el annyira, mint az megfi gyelhető volt a Saurischiáknál. A me- denceövben a pubis derékszögben hátrafelé fordult és az ischiumhoz hasonlóan hátrafelé és lefelé irányult. A pubisnak kialakult egy előreirányuló nyúlványa a processus praepubicus (az eredetileg háromágú medence így négyágúvá vált). Az Ornithischiák két lábon járó ősöktől származtak és csak másodlagosan tértek vissza a négylábon való járáshoz. Az Ornithopodák kétlábon járó, páncélozatlan Ornithischiák voltak, különleges csontmeg- vastagodás nélküli koponya-felépítéssel. A koponyán mindkét halántékablak megvolt. A premaxillare fejlett volt, ezzel hátt érbe szorítva a maxillare-t. A hátsó végtag madárszerű felépítésű, csökevényes 5. ujjal. Szárazföldi növényevők voltak, amelyek a középső triászban különültek el a Pseudosuchiáktól. Belőlük származtathatók a különböző négylábon járó alakok. A felső triász – alsó jura időszakban a Heterodontosauridae és Fabrosauridae, míg a felső jura – felső kréta között i időszakban a Hypsolophodontidae és Iguanodontidae képviselői voltak a jellemzőek. A Heterodon- tosaurus premaxillare-jában még három-, ragadozókra jellemző szemfog volt. A maxillare-n sűrűn
Page 1:
PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5:
4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7:
6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9:
8 Általában az agglutinált váz
Page 10 and 11:
10 nagy többségüknek lassú a t
Page 12 and 13:
12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15:
14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17:
16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19:
18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21:
20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23:
22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25:
24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27:
26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29:
28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31:
30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33:
32 - a kétoldali részarányosság
Page 34 and 35:
34 bekövetkezik a megtelepülés.
Page 36 and 37:
36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39:
38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41:
40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43:
42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 44 and 45:
44 lenne. Ilyen méretet az egyenes
Page 46 and 47:
46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 48 and 49:
48 szelvények a meghatározott él
Page 50 and 51:
50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53:
52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55:
54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57:
56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59:
58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61:
60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63:
62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65:
64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67:
66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69: 68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71: 70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73: 72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75: 74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77: 76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79: 78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81: 80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83: 82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85: 84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87: 86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89: 88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91: 90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93: 92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95: 94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97: 96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99: 98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101: 100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103: 102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105: 104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107: 106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109: 108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111: 110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 112 and 113: 112 hiddal kapcsolódik egymáshoz.
Page 114 and 115: 114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117: 116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 120 and 121: 120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 122 and 123: 122 Synapsida alosztály A Synapsid
Page 124 and 125: 124 Aves osztály A madarak testét
Page 126 and 127: 126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129: 128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131: 130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133: 132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135: 134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 136 and 137: 136 gai tritubercularisak. Ultrahan
Page 138 and 139: 138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141: 140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143: 142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?