Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
mikropaleontológia vizsgálati körébe tartoznak.<br />
A mohaállatok közé mintegy 3500 ma élő és 15 000 fosszilis faj tartozik. A ma élőket a szilárd<br />
váz, a lárvaállapot, a szaporodásmód stb. alapján rendszerezzük. A fi atal mezozoikumi és kainozo-<br />
ikumi fosszilis anyagot a szilárd váz egyezése alapján könnyen beilleszthetjük a mai rendszerbe.<br />
A paleozoikumban virágzó, kihalt csoportok esetében az egyedek általában hosszú, keskeny<br />
csövekben éltek. A zoéciumnak lemezes felépítésű, lyukmentes, kett ős fala volt. A korai növeke-<br />
dési szakaszban a fal vékony volt, később megvastagodott , a csövek közé kenozooidok iktatódtak.<br />
Ezeknek a bryozoáknak sem az életműködését, sem a természetes rendszerüket nem ismerjük. Az<br />
mindenesetre valószínű, hogy az ősi alakok telepen belüli munkamegosztása fejletlenebb volt, mint<br />
a maiaké. Fenestella (perm) – zooeciumok két sorban állnak.<br />
Pörgekarúak<br />
A pörgekarúak (Brachiopoda) osztályába a mohaállatoktól sok szempontból eltérő alakok<br />
tartoznak. A mohaállatok telepei a fejletlen csalánozókéra emlékeztetnek, a pörgekarúak sokkal in-<br />
kább a kagylókra hasonlítanak. A bryozoák és a brachiopodák között csak az egyedfejlődés korai<br />
szakaszában mutatkoznak a rokon vonások.<br />
Általában jellemző a brachiopodákra, hogy:<br />
- magánosak<br />
- hasi és háti teknőjük van<br />
- külső vázuk szaru- vagy mészanyagú<br />
- nyéllel rögzített ek<br />
Valamennyi Brachiopoda a kagylókhoz hasonlóan kétt eknős, a teknők azonban nem két ol-<br />
dalról, laterálisan védik az állatot, hanem hasi és háti irányból. A szimmetriasík nem a két teknő<br />
között húzódik, hanem felezi a teknőket, az egyes teknők jobb és bal oldali része tehát egyforma.<br />
Általában mindkét teknő domború, bár a domborúság mértéke különböző lehet. Vannak olyan<br />
brachiopodák, amelyeknek az egyik - túlnyomórészt a háti - teknője lapos vagy homorú. Kivétele-<br />
sen előfordulnak olyan brachiopodák, amelyeknek az egyik teknője kúp alakú. A teknők körvonala<br />
általában ovális vagy kör alakú, esetleg lekerekített sarkú háromszögre, négyszögre vagy trapézra<br />
emlékeztet.<br />
A két teknő a zárosperem mentén nyitható és csukható. A zárosperemnél van a teknők hátsó,<br />
az ezzel ellentétes irányban a teknők mellső része. A teknők szétnyílásakor a két teknő a mellső részen<br />
távolodik el leginkább egymástól. A brachiopodáknak nincsen ligamentumuk, a teknőket izmok nyit-<br />
67