Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

136 gai tritubercularisak. Ultrahang segítségével tájékozódnak. Hőszabályozásuk tökéletlen. A dene- vérek már az eocénben magas specializálódási fokot értek el (repülési készség, éjjeli lepkékkel való táplálkozás), amely a messeli jó megtartású leletekből is kiderült. A nagydenevérek (Megachirop- tera) többsége még nem képes ultrahangos tájékozódásra (ezek növényevők), míg a kisdenevérek- re (Microchiroptera) a kisebb méret és a széles táplálékskála jellemző. Az eocénból ismeretes Ica- ronycteris mintegy 30 cm szárnyszélességű állat volt. Az Insectivora (rovarevők) rendbe kistermetű, megnyúlt koponyájú, teljes fogazatú, rövid, ötujjú Eutheriák tartoznak. Szemük csökevényes, szaglásuk fejlett . A szemfogak kétgyökerűek és előzápfogszerűek. Az utolsó előzápfog utózápfogszerűvé válik. A felső zápfogak tritubercularisok, hegyes kúpokkal. A taréj V vagy W alakú. A rovarokon kivül egyéb gerinctelen állatokat és kis gerinceseket, sőt növényeket is fogyasztanak. A paleocénben jelentek meg és Eurázsiában, Észak- Amerikában és Afrikában terjedtek el. A sünalakúak (Erinaceoidea) a paleocéntól ismertek (pl. Adu- nator). Az Erinaceus genus Európában a miocéntól ismeretes. A cickányalakúak (Soricoidea) alrend- jébe tartoznak a vakondfélék, amelyeknek még teljes, kevéssé diff erenciált fogazatuk van. A mellső végtagon sarló alakú pótcsontot találunk (os falciforme). Az európai felső eocénból ismeretes az Eotalpa. A cickányfélék a legalakgazdagabb rovarevők, amelyek közül egyeseknek méregmirigye is van. A Dinosorex-et a hazai miocénból is leírták. A Primates (főemlősök) rendjére a nagy terjedelmű agyüreg és a fejlett agykéreg és az ennek megfelelően átalakult koponya a jellemző. A fogazat viszonylag primitiv, bunodont típusú (eredetileg teljes fogazatuk volt) és a végtagok 5 ujjban végződnek. Általában mindenevők. Eredetileg ta- lajlakó rovarevők lehett ek, amelyek fánlakó életmódhoz alkalmazkodtak. Legnagyobb részük még négylábon járó, de a kéz már funkcionálisan specializálódik. A legfejlett ebb főemlősök két lábon is tudnak járni. Általában bonyolult a társas életük, másodlagos ivari bélyegek is kialakulhatnak. Leg- nagyobb részük trópusokon él. Fosszilisan a felső krétától követhetők nyomon. Főbb csoportjaik a paleocénben és az eocénben különülnek el. A Strepsirhini alrendbe ősi típusú Primatesek tartoznak (a tympanicum nem alkot elcsontosodott külső hallójáratot, rovarevőszerű fogazat, az orr és a felsőajak között nyálkás hasíték van). A Purgatorius a montanai felső krétából, míg az Adapis az európai eocénból ismeretes. A Madagaszkáron a holocénban kihalt Megaladapis a koa- Adapis
évesek, míg a legidősebb Homo lelet kb. 2 millió éves. Glires csapat Dryopithecus koponya maradványok 137 lakhoz hasonlóan lombelevelekkel táplálko- zott . A Haplorhini alrend képviselői fejlett Primatesek (csontos külső hallójáratt al, két vagy három molarizálódó előzápfoggal és a metszőfogaknál fejlett ebb szemfoggal, a felső ajkak összenőtt ek és száraz bőrfelület választja el az orrtól). A Tarsius az alsó mio- céntól ismeretes. A Branisella-t (Platirrhini – újvilági majmok) Bolívia alsó oligocénjéból írták le, míg a Biretia (Catarrhini – óvilági majmok) az algériai alsó eocénjából ismeretes. A legősibb Hominoidea leletek a fayumi alsó oligocénból kerültek elő (Propliopithe- cus). Az ősgibbonok közül a Pliopithecus a rudabányai a felső miocénban is élt, míg a szintén ott élt Rudapithecus a Pongidae-kal mutat rokonságot. A legidősebb Australopit- hecus (Hominidae) leletek mintegy 4 millió Ide a tágabb értelemben vett rágcsálófélék tartoznak. Redukált számú de fejlett és széles met- szőfogaik vannak. Többségük növényevő. Őslénytani szempontból a Rodentia rend a legjelentő- sebb. A Lagomorpha (nyúlfélék) rendbe szemfognélküli alakok tartoznak, a felső állkapcsukban két pár metszőfoggal (Duplicidentata). Az elő- és utózápfogak rendszerint két pillérből állanak, amelyek között árok húzódik. Fogképletük: 2. 0. 3. 3-2. 1. 0. 3-2. 3-2. Az ötujjú végtagok karmokban végződnek. Szárazföldiek és növényevők. A Palaeolagus az oligocénból ismert. A Rodentia (rágcsálók) rendjébe tartozó alakoknak a második pár metszőfoga maradt csak meg. Ezek hosszúak és görbültek és csak az elülső részükön van zománc. A szemfogak és az első előzápfog mindig hiányzik. Jellemző fogképletük:
Page 1:
PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5:
4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7:
6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9:
8 Általában az agglutinált váz
Page 10 and 11:
10 nagy többségüknek lassú a t
Page 12 and 13:
12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15:
14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17:
16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19:
18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21:
20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23:
22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25:
24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27:
26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29:
28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31:
30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33:
32 - a kétoldali részarányosság
Page 34 and 35:
34 bekövetkezik a megtelepülés.
Page 36 and 37:
36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39:
38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41:
40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43:
42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 44 and 45:
44 lenne. Ilyen méretet az egyenes
Page 46 and 47:
46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 48 and 49:
48 szelvények a meghatározott él
Page 50 and 51:
50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53:
52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55:
54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57:
56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59:
58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61:
60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63:
62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65:
64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67:
66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69:
68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71:
70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73:
72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75:
74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77:
76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79:
78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81:
80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83:
82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85:
84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87: 86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89: 88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91: 90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93: 92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95: 94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97: 96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99: 98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101: 100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103: 102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105: 104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107: 106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109: 108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111: 110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 112 and 113: 112 hiddal kapcsolódik egymáshoz.
Page 114 and 115: 114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117: 116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 118 and 119: 118 a középső-triász karni emel
Page 120 and 121: 120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 122 and 123: 122 Synapsida alosztály A Synapsid
Page 124 and 125: 124 Aves osztály A madarak testét
Page 126 and 127: 126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129: 128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131: 130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133: 132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135: 134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 138 and 139: 138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141: 140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143: 142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?