Paleontológia jegyzet - Gekko

58
Valamennyi, a csáprágósok
altörzsébe tartozó csoportnál a
csáp hiányzik, a fej és a tor összeol-
vadásából szelvényezetlen előtest
(proszóma) keletkezik, a potroh
pedig utótest (opisztoszóma) lesz.
Az előtesten módosul az első vég-
tagpár és rövid, ollószerű fogóvá
válik, vagy karomban végződik. Ez
a kelicera. A fejlett csáprágósoknak
(pókok, skorpiók) csak az előtestén
vannak tapogató-, illetve járólábak.
A rákszabásúaknál, akárcsak a tri-
lobitáknál, a potrohnak megfelelő
utótesten is vannak úszásra vagy
légzésre módosult függelékek. Az
utótest általában szelvényezett , de
a legfejlett ebb, ma is élő tőrfarkú-
aknál a potroh is összeolvad, és
hosszú, szuronyszerű farktövisben
(telzon) végződik.
A rákszabásúak az alsó
kambriumban jelentek meg. Az
ordovíciumtól a permig éltek az
óriás ősrákok (Eurypterida). Ezek-
nél az előtest körvonala trapézsze-
rű volt, egy pár háti szemmel, és a
hasi oldalon 6 pár lábbal, amelyből
az első pár csáprágó, az utolsó pár
evezőlapát-szerű úszóláb. Az orsó alakú,
Rákszabású testfelépítése
Atlanti tőrfarkú testfelépítése
elkeskenyülő utótest 12 mozgatható szelvényből állt, és tőr vagy görbült fullánk alakú telzonban
végződött . Feltehetően egyes ősrákok ugyanúgy mérgezték meg áldozatukat a fullánkjukkal, mint