Paleontológia jegyzet - Gekko

46
irányul a szifótölcsérük, bonyolult a lóbavonaluk és fejlett a díszítésük. A devontól a krétaidőszak
végéig éltek. Kivételesen megmaradtak olyan ammoniteszek, amelyeknek volt tintazacskójuk; a rá-
gójuk és a radulájuk pedig sokkal közelebb állt a mai belsővázasokéhoz, mint a Nautiluséhoz. Fel-
tehetően a karok száma is kevesebb volt, mint a Nautilusé. A triászidőszaki ammoniteszek közül a
legközismertebb a Ceratites, amelynek tág köldökű háza volt, lekerekített külső résszel, egyszerű,
durva bordákkal, amelyek a külső rész pereménél csomókat viselnek. A Ceratites sekélytengeri am-
monitesz volt, és különösen nagy számban élt a Németország területét borító ún. germán-triász
tengerben. A jura- és krétaidőszak két feltűnően hosszú életű nemzetsége a Tethys területére jellem-
ző Phylloceras (szűk köldökű, díszítetlen házú)és Lytoceras (tág köldökű, sok umbilikális lóbával és
levélszerű nyeregvégződésekkel). A krétaidőszaki ammoniteszek közül csigaházszerűen spirálisan
felcsavart háza volt a Turrilitesnek. A Harpoceras a felső liászra, míg a Stephanoceras a doggerre jel-
lemző.
Coleoidea alosztály
Szemben a fejlábúak kihalt 10000 fajával, a belsővázasoknak ma mindössze 650 fajuk él. A
belsővázasok közül őslénytani szempontból a Belemnites-félék a legfontosabbak, amelyeknek fejlett
rosztruma jól fosszilizálódik. A belsővázasok a karbontól máig élnek, a Belemnites-félék azonban a
jurára és a krétaidőszakra jellemzőek (pl. Duvalia, Belemnitella). A ma élő Coleoideák közül a Spiru-
lá-nak (miocén-) egy síkban felcsavart fragmokónusza van rostrum és lakókamra nélkül. Ellapult,
lemezszerű fragmokónusza van a tintahalnak (Sepia) is, apró, csökevényes rosztrummal. A Spirula
és a Sepia (eocén-) a kamrák víz- és gáztérfogatát szabályozni tudja, az ősi hidrosztatikus berendezés
még működik. A kalmár (Loligo) háti szilárdító lemeze a lakókamra háti részéből (proosztrákum)
alakult ki. A Coleoideák közül külső váza csak a hajóspolipnak (Argonauta) van. Ez a váz harmadla-
gos képződmény, és nem a köpeny választja el, hanem a karok, és nem hidrosztatikus berendezés,
hanem keltetőtasak. Ezt a vázat az Argonauta nősténye választja el. Maga a váz kalcit anyagú és
kamrázatlan és egészen más úton jött létre, mint a külsővázasok elsődleges védő váza. A Coleoideák
jó példát nyújtanak az evolúció visszafordíthatatlanságára.
Sünférgek
Az ormányosférgek vagy sünférgek (Echiurida) hengerszerű vagy zsák alakú férgek. Testük
fejlebenyre és törzsre tagolódik. A fejlebeny a test elülső részén van, tágítható, de nem húzható