Paleontológia jegyzet - Gekko

59
ma a skorpiók. Az ősrákok voltak a legnagyobb ismert ízeltlábúak, egyesek elérték a 180 cm hosszú-
ságot. Amíg őseik tengerben éltek, az óriás ősrákoknak a csökkentsósvíz és az édesvíz volt az igazi
ott honuk. Az óriás ősrákok a perm végén haltak ki, szoros rokonságban voltak a mai skorpiókkal.
A rákszabásúak közül ma is élnek a tőrfarkúak, amelyeken az előtest körvonala félhold alakú,
az utótest szelvényeinek száma 6-9-re csökkent, és részben vagy teljesen összeolvadt. A potrohlába-
kon vannak a kopoltyúk, az utolsó szelvény tőrszerű. A tőrfarkúak közé tartoznak a Limulus-félék.
Maga a Limulus (atlanti tőrfarkú) a trópusi sekélytengerek partközeli, homokos talaján él, és a laza
üledékbe ássa be magát. Feltűnő, hogy az egyedfejlődés bizonyos szakaszában a lárván hosszirány-
ban két rovátka van, ami a trilobitákra emlékeztet (“trilobita stádium”). A Limulus-féléknek 300
millió éves földtörténeti múltjuk van. A csáprágósok között a Limulus élő kövület, amely szívóssá-
gával, tömeges előfordulásával semmi jelét nem adja annak, hogy kihalás előtt állna. A solnhoff eni
litográfpalából Mesolimulus-t írtak le.
Rákok
A rákok (Crustacea) a csápos ízeltlábúak altörzsébe tartoznak. A rákok altörzsére jellemző :
- 2 pár csáp (antennula és antenna)
- rágó {mandibula) és két pár állkapocs a fejrészen
- állkapcsi lábak és fogólábak a torrészen
- a fejtort borító hátpajzs (karapax)
- a külső kitinváz és mészpáncél
- a vízi életmód.
A rákok első pár csápja (antennula) végzi a tapintást. Az antennula azonos (homológ) a gyű-
rűs férgek, trilobiták és a légcsövesek tapogatójával. A fej második szelvényrészén van a második
csáp (antenna), a harmadikon a táplálék morzsolására módosult rágó (mandibula), amit az első
(maxillula) és második (maxilla) állkapocs követ. A rágó és az állkapocspárok szelvényei megfelel-
nek a trilobiták és a csáprágósok fejrészének. Ehhez kapcsolódnak a tor elülső szelvényei, amelyek
egységes fejtort (cefalotorax) alkotnak. A tor elülső, állkapcsi lábai részt vesznek a táplálkozásban,
ugyanúgy, mint a fejtortól már független torrész fogólábai. A többi torláb végzi a helyváltoztatást,
a légzést és az ivadékgondozást. Az alsórendű rákok potrohán nincsenek lábak, a felsőrendűekén 6
pár potrohlábat találunk.
A rákok nagy részének csak külső kitinváza van, egyeseknél azonban ebbe kalciumfoszfát