Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

10 nagy többségüknek lassú a törzsfejlődési tempója. Két csoport mégis kivételt jelent. Ezek a nagyfo- raminiferák és a planktonban élő alakok. A nagyforaminifera kifejezést nem rendszertani értelemben használjuk. Az 1 mm-nél nagyobb méretű, mészvázas, bonyolult belső szerkezetű bentosz-csoportokat soroljuk ide, amelyek a paleozoikum végén és a krétában, valamint az eocénben az Egyenlítő közeli meleg, sekély ten- gerekben nagy gazdagságban éltek, és amelyek viszonylag gyors törzsfejlődésük miatt korjelzésre felhasználhatók. A harmadidőszak végén beköszöntő hírtelen lehűlést a plankton-faraminiferák egyértelmű- en jelzik. Feltűnő, hogy a faunaváltozás mintegy 3 millió évvel ezelőtt következett be, a szárazföl- dön viszont a több irányú megfi gyelések alapján 2 millió évben jelölték ki a pleisztocén alsó határát. Lehetséges, hogy az 1 millió évnyi időeltérést az okozta, hogy az óceánokban az üledékképződés folyamatosabb volt, mint a szárazföldeken, így az eseménysort a planktonikus foraminiferák hézag- talanul őrizték meg. A nagyforaminiferáktól és a planktoni alakoktól eltekintve az egykori beltengerek különbö- ző üledéköveiben más-más bentosz-foraminifera csoportok uralkodtak, amelyek nagyobb tényle- ges időbeli elterjedésük ellenére az adott medencerészben meghatározott rétegekre korlátozódtak. Egyes medencék üledékes kőzeteinek rétegazonosítására ezek a foraminiferák is felhasználhatók. Az ilyen, regionális érvényű zónabeosztás legtöbbször nem egy-egy szintjelző fajra épül, hanem több nemzetség jellegzetes együtt es előfordulására. A tapasztalat dönti el, hogy ezek a zónák milyen távolságra követhetők. A foraminiferák 5 rendje közül 4 földtani szempontból jelentős. A textulariafélék rendjébe agglutinált vázú, egykamrás (pl. Rhabdammina, Saccamina), illetve két- (Ammodiscus) vagy többkamrás (Cyclammina, Textularia, Orbitolina) alakok tartoznak. Az Orbi- tolina mind biosztratigráfi ás, mint litogenetikus szempontból jelentős (kréta időszak: barremi-ceno- mani emelet). A fuzulinafélék rendjébe mikroszemcsés, mészvázú alakok tartoznak, amelyek a paleozoi- kumra szorítkoznak. A fejlett ebb alakok ősi típusa az Endothyra. Ez kis méretű, kett ős rétegű vázzal, a kamrák egy síkban spirálisan helyezkednek el. Az alsó karbontól a permig élt. A Fusulina zabszem nagyságú és alakú nagyforaminifera, amelynek hossztengelye mentén, egy síkban felcsavart, szá- mos kamrára tagolt váza volt . A váz több, különböző szerkezetű rétegből állt. A Fusulina a felsőkar- bontól a felsőpermig élt. A fuzulinákhoz több, mint 1000 faj tartozott . Ezek a paleozoikum utolsó 80 millió éves történetének korjelzésére jól felhasználhatók.
11 A miliolafélék rendjébe porcelán vázú, tömött , imperforált foraminiferák tartoznak. A Milio- la “hurkaszerű”, félkörnyi kamrái ötsugaras rendben úgy helyezkednek el, hogy a fi atalabb kamrák részben fedik az idősebbeket. Kívülről öt különböző méretű kamra látszik, de keresztmetszetben a többi, belső kamra is megfi gyelhető. A csúcsi részen levő szájadék szitaszerű. A Miliolafélék a kar- bontól máig élnek, a tengeri környezet mellett a csökkentsósvízben is gyakoriak. A Quinqueloculina és a Triloculina a jurától máig él. A rotalinafélék rendjébe üvegszerű, perforált vázú foraminiferák tartoznak. Ezek egyik leg- jelentősebb képviselője a Nummulites. A “nummulus” latinul “pénzecskét” jelent. A nummuliteszek pénz alakú nagyforaminiferák, lencsényi, kivételesen csaknem tenyérnyi mérett el. A váz a rövid- tengely mentén egy síkban felcsavart, kamraválaszfalakkal nagyon sok belső kamrára tagolt. A váz külső felülete sima, pontozott , vonalazott , hálózatos lehet. A nummuliteszek virágkora az eocénben volt. A francia szakirodalom a paleocén felső részét, az eocént és az alsóoligocént “nummulitikurn’’ néven foglalja össze, az eocént l2 nummulitesz-zónára osztja. A nummuliteszekre vonatkozik a régi “Szent László pénze” elnevezés és a Pénzeskút helységnév is. Hazánkban nagyon gyakoriak Erdély északnyugati részén és Máramarosban. A globigerinafélék az előzőektől eltérően planktoniak. Nevüket gömbszerűen felfújt kamrá- ikról kapták. A vázuk vékonyfalú, nagy likacsokkal. A kétlemezes felépítésű, perforált váz sugaras kalcitkristályokból áll. A fokozatosan nagyobbodó kamrák csigavonalban helyezkednek el, a nagy szájadék belül, a köldökrészen van. A Globigerinaféléknél gyakori a másodlagos szájadék, valamint a szájnyílást elzáró lemez kialakulása. Maga a Globigerina (golyóállatka) a paleocéntől máig él, fő alkotóeleme a mélytengeri “globigerinás iszapnak”. Sugárállatkák A sugárállatkák (Radiolaria), szintén a gyökérlábúak közé tartoznak. Jellemzőik : - központi tok - szimmetrikus vázfelépítés - kicsiny méret - kovaváz - kizárólag tengeri, planktonikus életmód. A gömbölyű, pszeudokitines vagy nyálkás központi tok (kapszula), amely elhatárolja a belső sejtt es- tet a külső sejtállománytól, nem fosszilizálódik. Az állábak fonalszerűek. A sejtben gyakran zsír- és
Page 1: PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5: 4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7: 6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9: 8 Általában az agglutinált váz
Page 12 and 13: 12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15: 14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17: 16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19: 18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21: 20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23: 22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25: 24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27: 26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29: 28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31: 30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33: 32 - a kétoldali részarányosság
Page 34 and 35: 34 bekövetkezik a megtelepülés.
Page 36 and 37: 36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39: 38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41: 40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43: 42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 44 and 45: 44 lenne. Ilyen méretet az egyenes
Page 46 and 47: 46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 48 and 49: 48 szelvények a meghatározott él
Page 50 and 51: 50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53: 52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55: 54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57: 56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59: 58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61:
60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63:
62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65:
64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67:
66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69:
68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71:
70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73:
72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75:
74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77:
76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79:
78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81:
80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83:
82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85:
84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87:
86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89:
88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91:
90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93:
92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95:
94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97:
96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99:
98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101:
100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103:
102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105:
104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107:
106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109:
108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111:
110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 112 and 113:
112 hiddal kapcsolódik egymáshoz.
Page 114 and 115:
114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117:
116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 118 and 119:
118 a középső-triász karni emel
Page 120 and 121:
120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 122 and 123:
122 Synapsida alosztály A Synapsid
Page 124 and 125:
124 Aves osztály A madarak testét
Page 126 and 127:
126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129:
128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131:
130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133:
132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135:
134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 136 and 137:
136 gai tritubercularisak. Ultrahan
Page 138 and 139:
138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141:
140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143:
142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?