Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
25<br />
1977-ben írtak le először nyelesférgekre emlékeztető fosszíliákat a középsőkambriumi Burgess-pa-<br />
lából. Magányos, viszonylag nagyméretű formák, feltűnően hosszú (40 mm) nyéllel. Ha ezek len-<br />
nének a maiak elődei, a nyelesférgek törzsfejlődését méretcsökkenés jellemezné, és a jelenleg élők<br />
miniatűr formái lennének az 550 millió évvel ezelőtt élteknek.<br />
A nyelesférgek ugyanúgy rögzült életmódot folytatnak, mint a csalánozók közé tartozó Hid-<br />
rafélék vagy a mohaállatok, és ennek megfelelően hasonlítanak egymásra. A hagyományos rendsze-<br />
rek a mohaállatok rokonságába sorolták a nyelesférgeket (Entoprocta), de a cöloma hiánya önálló-<br />
ságuk mellett szól.<br />
Hengeresférgek<br />
A hengeresférgek (Nemathelminthes) teste a laposférgekével ellentétben henger alakú és a<br />
legtöbbjüknek van végbélnyílása. Idegrendszerük egyszerű, légzőszervük és véredényrendszerük<br />
nincs és egyeseknél a kiválasztószerv is hiányozhat.<br />
A hengeresférgek életmódja nagyon változatos. Sok között ük az élősködő, különösen a szá-<br />
razföldi csoportokban. Mivel vannak köztük kizárólag tengerben élők, és nincs olyan osztályuk,<br />
amelynek ne élne tengeri képviselője, feltehető, hogy a tenger volt az eredeti élett erük, és egy részük<br />
később alkalmazkodott az édesvízi vagy a szárazföldi környezethez.<br />
A hengeresférgek nem választanak ki szilárd vázat, kutikulájuk viszont fejlett . A karbonidő-<br />
szaki rétegekből leírt fonálférgek testét tüskeszerű kutikulaképződmény védte, akár csak a mai, a<br />
tengerben szabadon úszó rokonaikét. Ami a szárazföldi elterjedésüket illeti, az eocénkori boros-<br />
tyánkőből és az ugyancsak kitűnő megtartásáról híres geiseltali barnakőszén-medencéből írták le<br />
maradványaikat. Figyelemre méltó, hogy az egyik gomolyférget faji szinten azonosított ák a ma élő-<br />
vel. Ennek a hengeresféregnek az evolúciója lényegében több mint 50 millió éve lezárult.<br />
Elő-gyűrűsférgek<br />
Az elő-gyűrűsférgek (Priapulida) orsó alakú teste körte alakú előtörzsre és gyűrűszerűen<br />
barázdált törzsre tagolódik. Az előtörzsön hosszirányban tüskesorok vannak. Az előtörzs ormány-<br />
szerűen mozgatható, sőt behúzható a testüregbe. A törzs barázdái nem szelvények, és nincs valódi<br />
cölomájuk. Garatideggyűrűjűk van, de az idegdúcok hiányzanak. Önálló légzőszervük és véredény-<br />
rendszerük nincs. Az előtest csúcsán van a szájnyílásuk és a test hátsó végén a végbélnyílás.