Paleontológia jegyzet - Gekko

23
bár az alsótriászból az összekötő láncszemek hiányoznak. Jellemzőjük a hatsugaras szimmetria. A
6 protoszeptum közt levő valamennyi térségben fejlődnek metaszeptumok, 6 + 12 + 24 + 48 stb. sor-
rendben. A tabulákat általában disszepimentumok helyett esítik, és a szeptumok a tékán túl bordák-
ban folytatódnak. A szeptumszerkezet általában rácsszerű. A korallum korallitjait sejtes cönoszteum
köti össze. Elsősorban zátonyépítők és telepesek. Vannak azonban köztük magányos hermatipikus
korallok is, mint amilyen a krétaidőszakra jellemző Cyclolites, amelynek lapos alsó része, ovális
körvonala, domború kelyhe és megnyúlt kehelymedre van. A szeptumok nagy számából ítélve a
Cyclolitesnek nagyon sok tapogatóköre lehetett , és a lágytest kívülről teljesen beburkolta a vázat.
Bordásmedúzák
A bordásmedúzák (Ctenophora), elsősorban abban különböznek a csalánozóktól, hogy nincs
csalánsejtjük, és testük csak látszólag sugarasan szimmetrikus felépítésű. Többségük ugyanolyan
életmódot folytat, mint a medúza: lebeg a vízben és enyvsejtekkel fogja meg a zsákmányállatot.
Néhány nagyon specializált képviselőjük ugyanúgy mászik a tengerfenéken, mint egy laposféreg.
Mivel a bordásmedúzák nem választanak el szilárd vázat, és szövetük víztartalma meghaladhatja a
99%-ot, érthető, hogy mind ez ideig nem kerültek elő a fosszilis anyagból. Törzsfejlődésükről sem-
miféle dokumentum nem maradt fenn, ezért rendszertani helyük és rokonsági kapcsolatuk tisztá-
zatlan.
Laposférgek
A laposférgek (Plathelminthes) három csíralemezes Bilateriák önálló testüreg nélkül. A külső
testfal és a bélcsatorna közt levő térséget izom és kötőszövet tölti ki. A kötőszövetben számos apró
hasadék van (skizocöloma). A bőrizomtömlőt hosszanti, és átlós izmok mozgatják. A központi ideg-
rendszer a test elülső és háti oldalán levő idegdúcból állhat. Innét indulhatnak ki az idegtörzsek a
test hátsó részébe. A laposférgek érzékszervei fejletlenek, valódi légzőszervük és véredényrendsze-
rük nincs. Elővesécskéik viszont nagyon fejlett ek. Sok között ük az élősködő. A gerincesek legkülön-
bözőbb csoportjának májában, szívében, tüdejében, veséjében stb. élnek laposférgek.
Az első tengeri örvényférget 1978-ban a kambriumi Burgess-palából írták le, de karbon- és
harmadidőszaki rovarok testéből is sikerült kimutatni élősködő szívóférgeket. Mindez azonban
nem tisztázta származásukat. Lehetséges, hogy a csalánozókkal vagy a csillós egysejtűekkel állnak