Paleontológia jegyzet - Gekko

94
része fedte. Állkapcsuk fejlett volt, fogaikat
éles csontlemezek helyett esített ék. A fejpán-
cél mozgathatóan ízesült a törzspáncélhoz.
A szájon át a kopoltyúkhoz áramló víz a két
páncél között i résen áramlott ki. Közpon-
ti idegrendszerük a cápákéra emlékeztet. A
törzspáncél hasi oldala tüskékben végződött .
A törzspáncélhoz ízesült a páncélozott páros
mellúszó is.
Az Arthrodira rend tömöríti a legtöbb
páncélozott halat, amelyek a devonban éltek.
Testük többé-kevésbé orsó alakú, széles és
hát-hasi irányban lapított volt. A legkisebbek
alig érték el a 20-30 cm-t, míg a legnagyobbak (pl. Titanichtys) a 3 m-t is
meghaladták. A fej- és törzspáncél ízesülésénél az izületi bütyök a fejpáncélon, míg az ízületi vájat a
törzspáncélon helyezkedett el. A törzsfejlődési vonalon jól nyomon követhető a törzspáncél reduk-
ciója, amely a primitiv típusoknál még igen fejlett volt (pl. Arctolepis – alsó devon). Ennek nyomán
megnövekedett a két páncél között i mozgékonyság (pl. Dunkleosteus – felső devon).
A Ctenurella-nál (Ptyctodontida rend – felső devon, Ausztrália) a fejpáncél már csak az orbi-
ták mögött i részre, míg a törzspáncél a melltájékra korlátozódott (a mai kimérákra emlékeztetnek).
Az Antiarchi rend bizarr képviselői a középső és felső devon időszakban éltek (halakra,
teknősökre, ízeltlábúakra egyaránt emlékez-
tetnek). A fejpáncél meglehetősen kicsi volt,
míg a törzspáncél a test középtájékáig nyú-
lott hátra. Mindkett ő háti oldala erőteljesen
lapított volt, kiugró hasoldali tarajjal. Ezek
is ízesültek egymással, csak éppen fordítva
mint azt az Arhtrodira-nal látt uk: az izesülé-
si bütyök itt a törzspáncélon, az ízületi vájat
a fejpáncélon helyezkedett el. A szemek és
az orrnyilások a háti oldalon helyezkedtek
Dunkleosteus
el, ami bentoszlakó életmódra utal. Szájnyílásuk kisebb volt mint az Ar- Bothryolepis