Paleontológia jegyzet - Gekko

140
ra magas koronájúak lesznek, a rágófelület kiszélesedik, a gumók taréjjá válnak. Az ősi patásoknak
rövid, zömök, ötujjú végtagjaik voltak, amelyeknél a plantigrad járást a digitigrad vagy unguligrad
(ujjhegyen) járásmód válthatja fel. A felső krétában jelennek meg és néhány rendjük ma is virágzik.
Földtani szempontból a páratlan és páros ujjú patások és az ormányosok jelentősek. Mára a nemzet-
ségek 87%-a kihalt.
A Protoungulata főrend ősi patásszerű állatok tartoznak, ötujjú, karmokban vagy paták-
ban végződő végtagokkal. A Condylarhtrák a felső krétától a felső miocénig éltek. Alkatilag közel
álltak az ősi ragadozókhoz (astragalus). Az Arctocyon (felső paleocén) mindenevő lehetett , míg a
nagytermetű Phenacodus növényevő volt. A Tillodontia rendbe (felső paleocén – középső eocén)
brachiodont zápfogú növény- vagy mindenevő alakok tartoztak, míg a Pantodontákhoz (paleocén
–oligocén) közepes vagy nagytermetű patások tartoztak (pl. Pantolambda – Észak-Amerika, középső
paleocén). A Tubulidentata rendbe (csöves fogúak) sajátos fogszerkezetű alakok tartoznak (csö-
vecskék huzódnak a dentinben), kitűnő szaglással és halással. Koponyájuk megnyúlt, metsző- és
szemfogaik hiányoznak, a zápfogak hypsodontak. Jelenleg a Szaharától délre élnek (Orycteropus
– földimalac).
A Meridiungulata főrendbe csaknem kizárólag Dél-Amerika területén élt (paleocén-pleisz-
tocén) patások tartoznak. Ide sorolhatók a Liptopterna, Notoungulata, Pyrotheria, Astrapotheria,
Trigonostylopoidea és a Xenungulata rendek.
A Paraxonia főrendbe olyan patások tartoznak, amelyek végtagján a szimmetriasík a 3. és 4.
ujj között halad át. Ide tartozik a páros ujjú patások (Arctiodactyla) rendje. A testsúlyt viselő har-
madik és negyedik ujj megerősödik és két
egységes metapódium lábközépcsontt á (ká-
noncsontt á) nőhet össze. Az ugrócsont alak-
ja is jellegzetes (szimmetrikus felépítésű). A
koponya megnyúlt (foghézagok jöhatnek
létre az állkapocsban), hátratolódott szem-
üregekkel, amely mögött szarvak és agan-
csok alakulhatnak ki. A Bunodontia alrend
ősi Artiodactylák tartoznak bunodont vagy
bunoselenodont fogakkal és elkülönült me-
tapodiumokkal. A ma élő Suoideák nemké-
rődzők és egyszerű gyomrúak. A Suidaek óvilágiak (pl. Sus), míg Hippopotamus