Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
82<br />
daris (jura), Toxaster (kréta), Micraster (kréta), Conoplypeus (eocén).<br />
A hazai, miocén üledékekben gyakori nemzetség a Clypeaster és az<br />
Echinolampas. A Clypeaster lekerekített ötszög alakú, feldomboruló<br />
csúcsi résszel, bemélyülő “szirmokkal” és az alsó peremre átt oló-<br />
dott végbélnyílással. A vázat gyakran belső oszlopok erősítik meg.<br />
Az Echinolampas ovális alakú keskeny ambulakrális “szirmokkal”<br />
és peremi részen levő végbélnyílással.<br />
Serteállkapcsúak vagy nyílférgek<br />
A serteállkapcsúak vagy nyílférgek (Chaetognatha) megnyúlt testű, szelvényezetlen újszájú-<br />
ak. Fejükön fogókampószerű serteállkapcsok vannak, amelyet a fejjel együtt csuklyaszerű bőrredő<br />
burkolhat be. Táplálkozáskor a csuklya hátrahúzódik, és a fogókampók szétnyílnak. A törzsön levő<br />
páros oldalúszónak nincs izma, hanem kutikulapálca merevíti ki. A páratlan farkúszó vízszintesen<br />
helyezkedik el.<br />
A serteállkapcsúak tengeri szervezetek. Úszva-lebegve rajokban követik a táplálékukat, a<br />
planktont. Viszonylag kevés fajuk nagy egyedszámban él; a tenger élelemláncában fontosak. Felté-<br />
telesen idesorolt maradványukat a kambriumi Burgess-palából írták le.<br />
Tapogatószakállasok<br />
Echinolampas<br />
A tapagatószakállasok (Pogonophora) rendkívül megnyúlt, fonálszerű szervezetek, szájnyí-<br />
lás, bélcső, végbélnyílás és légzőszervek nélkül. A test elülső részén levő tapogatók végzik a gáz-<br />
cserét és a sejten kívüli emésztést. Testük leghátsó része szelvényezett . A szelvényekben is vannak<br />
cölomák. Vérük hemoglobint tartalmaz. Nagyon hosszú, csőszerű vázat választanak el, amelynek<br />
anyaga protein és β-kitin. A tengerfenék iszapjában élnek, és különösen a mélytengeri árkok lakói.<br />
Jellegzetes, harántcsíkozott lakócsöveiket 1963 óta kambriumi rétegekből is ismerjük. Mindez nem<br />
tisztázta leszármazási kapcsolatukat. Testüket mindaddig három részre tagolhatónak hitt ék, amíg<br />
1964-ben föl nem fedezték leghátsó, szelvényezett részüket. Ez a testrész a mélytengeri gyűjtéskor<br />
általában leszakadt az állatról. Mivel a szelvényezett ség nem Deuterostomia bélyeg, kérdésessé vált<br />
a törzs újszájúakhoz tartozása. Növelte a besorolási nehézséget a bélcső hiánya, ami a hasi-háti tájo-<br />
lást is bizonytalanná teszi. Mindenesetre a tapogatószakállasok rávilágítanak a klasszikus tipológiai