Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

112 hiddal kapcsolódik egymáshoz. A teknősök származástani helyzete vitatott . Egyesek nem Anapsi- da-nak, hanem módosult koponyájú Diapsida-nak tekintik és a Lepidosauromorpha, valamint az Archosauromorpha rokonainak tekintik őket. A Proganochelydidák a legősibb, triászkori teknősök voltak, széles hátpáncéllal, amly ös- szefort a mellvértt el. Nyakukat nem tudták a teknőbe visszahúzni. A szájpadláson kis gumósszerű fogakat viseltek, de csökevényes fogakat találunk az állkapcsokon is. A medenceövnek nem volt szoros kapcsolata a páncéllal. A végtagok futásra és ásásra is alkalmasak voltak. A farok hosszú volt. A Triassochelys és a Proganochelys a németországi Keuper rétegekből került elő. A Cryptodirák nyaka „S” alakban függőleges irányban visszahúzható a teknőbe. A felső ju- rában jelennek, virágkorúk a felső krétától máig tart. A felső jura kori Thalassemys tengeri életmód- hoz alkalmazkodott . Az 5 m hosszúságot is elérő Meiolania a pleisztocénben pusztult ki. A Pleorudirák oldalirányban hajtják fejüket a páncél alá. A felső jurában jelennek meg (pl. Platychelys) és jelenleg édesvízi környezetben élnek. Placodontomorpha alosztály Koponyájuk akinetikus, amelyen felső haléntékablakot találunk (Euryapsida). A foramen parietale tágas volt. Fogazatuk thecodont és heterodont volt. Az elülső fogak megnyúltak és mély alveolusokban ültek. Ezzel szemben az állkapocs hátsó részén és a szájpadcsonton széles, kavics- szerű őrlőfogakat találunk. Csigolyáik amphicoel típusúak, bordáik szélesek és erőteljesek voltak. A hasi bordák is nagyon fejlett ek voltak. A végtagok a vízi életmódhoz alkal- mazkodtak (rövid végtagcsontok). Testüket kívülről dermális eredetű páncél borított a, amely kicsi, hatszögletű lemezekből állt. A páncél soha nem nőtt össze a csigolyákkal és a bordákkal. Többségük sekélytengeri (pl. Psephoderma, Placodus, Placochelys) de ismeretes édesvízi nemzetség is (Henodus – triász). A kavicsfogú álteknősök egy viszonylag szűk elterjedési területről ismertek Európában (Germán-medence, alpi terület, a Földközi-tenger keleti és déli pereme). Henodus
Ichthyosaurus 113 Ichtyoptery- gia alosztály Felső ha- lántékablakú, megnyúlt, keskeny orrészű, nagy szemű, a tengeri életmódhoz a legmesszemenőbben alkalmazkodott Tetrapodák voltak. Koponyájuk akinetikus volt. A foramen parietale előretolódott a frontale és a parietale határára. A supratemporale nagyon nagy volt és kapcsolatban állt a squamosummal. A hallójáratban a szokat- lanul fejlett stapes a quadratumhoz kapcsolódott . Az alsó állkapocs hat csontelemből állt, amelyben nagyszámú egyforma, hegyes, kúpalakú fogat találunk. A dentin szerkezete a Labyrinthodontákra emlékeztet. Pleurocentralis csigolyáik amphicoel típusúak voltak, a neurális ívek nem nőtt ek össze a csigolya testt el (rhachitom). Csak az első két nyakcsigolya alakja tér el a többitől. Ez a két csigolya összenőhetett (az állat nem tudta elfordítani a nyakát). A hasi bordák erőteljes bordakosarat alkothatt ak. A stylopodium és a zeugopodium lerövidült, ezzel szemben a kéz és lábcsontok száma megnőtt . Az ujjpercek száma felülmúlhatt a valamennyi Tetrapodáét. Farokúszójuk vertikálisan he- lyezkedett el. Elevenszülők voltak (viviparia). Virágkorúkat az alsó jurában érték el. Az ősi formák kisméretűek (1-2 m), míg a fejlett ebbek elérhett ék a 16 m-t is. Az ősibb formákhoz tartozó Mixosau- rus-nak (triász) külső orrnyílását nem a lacrimale, hanem a maxillare dorsalis nyúlványa határolta. A gerincoszlop egyenes, a mellső végtag ötujjú, a hátsó fejlett ebb volt (a krokodilokhoz hasonlóan mozoghatott ). A Grippia (középső triász) hátsó fogai még gumószerűek voltak, mellső végtagja há- romujjú volt, farokúszója lefele hajlott , a hátsó végtagja viszonylag fejlett volt. Az alsó jurára jellem- ző Ichthyosaurus külalakja a delfi nre emlékeztet leginkább. Sauropterygomorpha alosztály Akinetikus koponyájú hüllők voltak, másodlagosan felső halántékablakkal (ősi diapsidáktól származhatt ak) és evezőszerű, ötujjú végtagokkal. A parietale és a frontale keskeny volt. A parietale- n volt halántékablak. A külső orrnyílás hátrafelé tolódott a szemnyílás közelébe. A két kiterjedt pte- rygoideum leszűkített e az interpterygoidális nyílást. A fogak kúp alakúak, egyformák és önálló fog- mederben ültek. A bordák egy fejjel ízesültek a csigolyákhoz. A hasi bordák kosárszerűen védték a testüreget. A függesztőövek dorsalis elemei fokozatosan redukálódtak, a ventrálisak megerősödtek.
Page 1:
PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5:
4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7:
6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9:
8 Általában az agglutinált váz
Page 10 and 11:
10 nagy többségüknek lassú a t
Page 12 and 13:
12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15:
14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17:
16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19:
18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21:
20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23:
22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25:
24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27:
26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29:
28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31:
30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33:
32 - a kétoldali részarányosság
Page 34 and 35:
34 bekövetkezik a megtelepülés.
Page 36 and 37:
36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39:
38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41:
40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43:
42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 44 and 45:
44 lenne. Ilyen méretet az egyenes
Page 46 and 47:
46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 48 and 49:
48 szelvények a meghatározott él
Page 50 and 51:
50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53:
52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55:
54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57:
56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59:
58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61:
60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63: 62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65: 64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67: 66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69: 68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71: 70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73: 72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75: 74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77: 76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79: 78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81: 80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83: 82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85: 84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87: 86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89: 88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91: 90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93: 92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95: 94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97: 96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99: 98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101: 100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103: 102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105: 104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107: 106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109: 108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111: 110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 114 and 115: 114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117: 116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 118 and 119: 118 a középső-triász karni emel
Page 120 and 121: 120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 122 and 123: 122 Synapsida alosztály A Synapsid
Page 124 and 125: 124 Aves osztály A madarak testét
Page 126 and 127: 126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129: 128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131: 130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133: 132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135: 134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 136 and 137: 136 gai tritubercularisak. Ultrahan
Page 138 and 139: 138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141: 140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143: 142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?