Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

122 Synapsida alosztály A Synapsidák akinetikus koponyájú, alsó halántékablakú hüllők voltak, rendszerint heterodont fogazatt al. A parietális nyílás rendszerint jelen volt, a külső orrnyílások elkülönültek. Má- sodlagos szájpadlás csak a fejlett ebb formáknál alakult ki. A fogazat thecodont, vagy subtechodont típusú volt, a szájpadláson is lehett ek fogak. A csigolyák amphicoelek, illetve amphiplathok voltak. A végtagok mászó (esetleg úszó) életmódhoz alkalmazkodtak. A mellső végtag rendszerint rövi- debb volt a hátsónál. Növényevők és ragadozók egyaránt akadtak között ük. Fő elterjedési területük a Pangaea déli része volt. A Synapsidákat a Captorhinomorpháktól, vagy ezekkel közös ősöktől származtatják. A felső-karbonban jelennek meg és együtt éltek a Cotylosauriákkal és a fejlett ősi két- éltűekkel. A paleozoikum leggyakoribb hüllőinek számított ak. A Synapsidák közül a Pelycosauriák az alsó permre, a Therapsidák a felső permre és a triászra voltak jellemzőek. A Synapsidák egy kis csoportjából fejlődtek ki az emlősök. Pelycosauria rend A Pelycosauriák nagyméretű Synapsidák voltak kis halántékablakkal. Ez lehetővé tett e a pos- torbitale és a squamosum belső oldalára tapadó állkapocsizomzat hatékony működését. A másod- lagos szájpadlás ezeknél még nem alakult ki. A fogazat thecodont típusú volt. A fogak kúposak, esetleg oldalról lapított ak, a hátsók pedig gumószerűek lehett ek. A hallójáratban a stapes fejlett volt. A csigolyák amphicoelek voltak (27 presacralis, 2-3 keresztt ájéki), ventralis intercentrummal. A bordák két fejjel ízesültek a csigolyákhoz. A karbon – perm határon élt Ophiacodon mintegy három méter hosszúságú volt és félig vízi életmódot folytatott . A kisméretű Eothyris szárazföldi életmódot folytatott (Texas – középső perm). A 3 méter hosszú Dimetrodon (alsó perm) csigolyáinak tövisnyúl- ványai megnyúltak, amelynek a hőszabályozásban lehetett szerepe. Az alsó állkapocs pseudocani- nusa a felső állkapocs foghézagába illeszkedett (ragadozó életmódot folytatott ). Therapsida rend A Therapsidák emlősszerű hüllők voltak, amelyeken az apomorph emlősbélyegek külön- böző ágakon és időben jelentek meg. Az alsó halántékablak kitágult, majd felfele kinyílt. A fejlett csoportok agyürege megnőtt , amelynek oldalfalát már az epipterygoideum határolta. Ez utóbbi alul összenőtt a basisphenoideummal. A premaxillare, maxillare és a palatinum összenövésével kialakult a másodlagos szájpad. Emiatt a belső orrnyílás hátratolódott . A fogazat heterodont volt elől metszőfogakkal, a ragadozóknál kiemelkedő szemfogakkal. A szemfogak mögött diff erenci-
123 álódhatt ak az előzápfogak és a több csúcsban végződő utózápfogak. A hüllőkre jellemző állandó fogváltást felcserélte az egyre inkább csökkenő számú fogváltás, amely végül is csak egy alkalomra korlátozódott . Az alsó állkapocsban a dentale fokozatosan kiterjeszkedett a hátsó csontelemek rová- sára. Az eredetileg articulare-quadratum típusú hüllőszerű ízesülés mellett emlősszerű ízesülés is volt (dentale-squamosum kapcsolat). Később a quadratum és az articulare a középfül részévé válik (üllővé, illetve kalapáccsá). A legfejlett ebb Therapsidáknál már a dobhártya rezgéseit az articulare továbbított a a quadratumon át a stapesnek. A koponya kezdetben egy ízületi bütyökkel, a fejlett ek- nél már két ízületi bütyökkel kapcsolódott a gerincoszlophoz. A felkarcsontok és a combcsontok ál- talában vízszintesen álltak, de a fejlett ebbeknél már a törzs alá kerültek. A csontok szerkezete üreges volt és a növekedésük felnőtt korban leállt, akárcsak az emlősöknél. Jellegzetesen szárazföldi állatok voltak. Kiválóan alkalmazkodtak a Pangaea szélsőséges éghajlatához. Többségük ragadozó volt, de akadtak között ük növényevők is. A legtöbb Therapsida Dél-Afrika kontinentális összleteiből (Kar- roo formáció) ismeretes (felső karbon – triász-jura határ). Az Anomodontiáknak nagy halántékablaka volt. A másodlagos szájpad még nem alakult ki. Egy nyakszirti bütykük volt. A fogazat heterodont volt (a fogakat csőr is helyett esíthett e). Nagyter- metű, lomha mozgású növényevők voltak. A Moschops (középső perm) elérte a 3 m-t. A Dicynodon kb. hód nagyságú volt, míg a nagytermetű Lystrosaurus (kb. 3 m) a mai Dél-Afrika, Antarktisz, India, Kína, Európa területéről is ismeretes. A Theriodontiák viszonylag kistermetű Therapsidák voltak, nagy metszőfogakkal és e mö- gött i nagy szemfoggal. A koponya alapi része vízszintes volt, a fogsor magasságában lévő állka- pocs-ízesüléssel és ugyanebben a síkban fekvő nyakszírti bütyökkel. A Theriodontiák elsődlegesen ragadozók voltak. A középső-permben jelentek meg és a középső-jurában haltak ki. A Cynognathus (Dél-Afrika, középső-triász, 2 m) orra keskeny, halántékrésze rövid volt, halántékablaka magasan feküdt. A felső állkapocsban négy-, az alsóban három metszőfog foglalt helyet. Az erőteljes szemfog mögött 10-, hátrafelé fokozatosan megerősödő fog következett . Ezeken a középső kúp előtt és mö- gött járulékos kúpok alakulhatt ak ki. A Tritylodon (Dél-Afrika, felső-triász) halántékablaka összenőtt az orbitális nyílással. A zápfogaknak több gyökere volt és a fogváltás csak egyszer következett be. Az állkapocsban nem volt szemfog (növényevő életmódra utal). A másodlagos szájpadlás már kialakult és két nyakszirti bütyökkel rendelkezett (emlős bélyeg). A columella egyszerű volt, az alsó állkapocs ugyanakkor még több csontból épült fel, és az articulare a quadratum-hoz ízesült (hüllő bélyeg).
Page 1:
PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5:
4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7:
6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9:
8 Általában az agglutinált váz
Page 10 and 11:
10 nagy többségüknek lassú a t
Page 12 and 13:
12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15:
14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17:
16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19:
18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21:
20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23:
22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25:
24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27:
26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29:
28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31:
30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33:
32 - a kétoldali részarányosság
Page 34 and 35:
34 bekövetkezik a megtelepülés.
Page 36 and 37:
36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39:
38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41:
40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43:
42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 44 and 45:
44 lenne. Ilyen méretet az egyenes
Page 46 and 47:
46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 48 and 49:
48 szelvények a meghatározott él
Page 50 and 51:
50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53:
52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55:
54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57:
56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59:
58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61:
60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63:
62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65:
64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67:
66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69:
68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71:
70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73: 72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75: 74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77: 76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79: 78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81: 80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83: 82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85: 84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87: 86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89: 88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91: 90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93: 92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95: 94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97: 96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99: 98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101: 100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103: 102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105: 104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107: 106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109: 108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111: 110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 112 and 113: 112 hiddal kapcsolódik egymáshoz.
Page 114 and 115: 114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117: 116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 118 and 119: 118 a középső-triász karni emel
Page 120 and 121: 120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 124 and 125: 124 Aves osztály A madarak testét
Page 126 and 127: 126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129: 128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131: 130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133: 132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135: 134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 136 and 137: 136 gai tritubercularisak. Ultrahan
Page 138 and 139: 138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141: 140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143: 142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?