Paleontológia jegyzet - Gekko

32
- a kétoldali részarányosság,
- a száj- és végbélnyílás ellentétes irányú,
- a két teknőből álló mészváz,
- a nyitó sarokpánt és záróizom,
- az ásóláb.
A zsigerzacskó a köpennyel és a héjjal összenőve a háti részen húzódik, a hasi oldalon van a
köpenyüreg és a láb. A lágytest és a teknők között levő köpenyüregben vannak a kopoltyúk.
A két teknő többnyire egyforma (ekvivalvis) és általában mindkét teknő domború (konvex).
A kagylók egy részén a két teknő különböző alakú, illetve különböző méretű, azaz inekvivalvis.
Maga az egyes teknő is lehet kétoldali részarányos (ekvilaterális), de ez ritkaság. A legtöbb kagyló-
nak egyforma és részaránytalan (inekvilaterális) teknői vannak. Magán a teknőn megkülönböztet-
jük a szájnyílás irányában levő mellső (anterior) és a végbélnyílás irányában levő hátsó (poszterior)
részt, a búbot és a zárosperemet. A búb a teknő legidősebb része, egyben a teknők növekedésének
kiinduló pontja. A búb általában előrehajlik, de csúcsa hátrafelé vagy ritkán kifelé is irányulhat. A
búb alatt i területen, de ugyancsak a háti részen van a sarokpánt, a ligamentum. Ennek külső része
beolvad a teknőket burkoló szerves rétegbe, a periosztrákumba. A belső rész szaruszerű konchio-
linból áll és nagyon rugalmas. A sarokpánt önműködően feszíti szét a két teknőt, ezért amikor az
izmok elernyednek vagy az állat elhalása után elpusztulnak, a tartósabb ligamentum kinyitja a tek-
nőket.
A nyitással ellentétben, a teknők zárása aktív izommunka eredménye. A legtöbb kagylónak
két záróizma van, mellső és hátsó. Ilyenkor a teknők belső oldalán összesen 4 izombenyomat látha-
tó. Ezek a kagylók a dimyáriák. Amikor a két izom egyforma méretű, a kagyló izomyária. Az eltérő
izmú kagylók a heteromyáriák. A mellső izom teljes elcsökevényesedése esetén csak a hátsó izom
marad meg, ez a monomyaria típus. Az izombenyomatokat a teknők belső oldalán köpenyvonal
köti össze. A köpenyvonal a köpenyizmok megtapadási pontjainak felel meg. A köpenyizmok se-
gítségével húzza össze az állat a köpeny peremi részét. Gyakran a köpeny csőszerűen túlterjed a
kagyló hátsó részén és szifót alkot. A szifó két részre különülhet el, a hasi oldal felé van a bevezető
szifó, a hát irányában a kivezető. A szifó nélküli kagylók köpenyvonala ép (integripalliata). A szifós
kagylók köpenypereme a hátsó részen beöblösödik, szinuszt alkot. Ezek a szinupalliáták. A szinu-
palliáta kagylók teknői sohasem záródnak össze teljesen, hanem hátulsó részükön nyitott ak.
A háti peremen levő zárszerkezet a két teknő pontosabb illeszkedését segíti elő, megakadá-
lyozza azt, hogy a záróizmok működésekor a teknők elforduljanak. Az egyik teknőben a zárszerke-