Paleontológia jegyzet - Gekko

Cotylosauria rend
A Cotylosauriak közé három alrendet sorolnak, ezek a: Captorhinomorpha, Procolophonia
és a Pareiasaura.
A Captorhinomorphák (felső karbon – perm) kistermetű rovarevők voltak, viszonylag széles
koponyatetővel, keskeny orral és hosszú gyíkszerű farokkal. Állkapcsuk hátul, közvetlenül a nyak-
szirti bütyök mellett ízesült a felső fogsor magasságában. A végtagok elálltak a testüktől. Elsődlege-
sen szárazföldi állatok voltak. Egyik előkerült leletük (Hylonomus) egy pecsétfa (Sigillaria) korhadt
üregében pusztult el. Más nemzetségeik a Captorhinus és a Romeria. Egyes permkori leleteken már
megfi gyelhető a felső halántékablak kialakulása (Araeoscelis, Millerosaurus, Bolosaurus).
A Procolophoniák (felső perm – felső triász) apró gyíkszerű Cotylosauriák voltak, rövid,
kihegyesedett orrú koponyával, amelynek hátsó részét csontt üskék borított ák. Feltehetően hegyes
orrúkkal a földben túrkálva különböző ízeltlábúak után kutatt ak. Ismertebb nemzetségeik a Proco-
lophon, Owenett a és a Hypsognathus.
A Pareiasauriák (középső perm – alsó triász) nagyméretű Cotylosauriák voltak, elől lekerí-
tett , masszív, erősen diszített koponyával (a díszítés dermális eredetű volt). Az állkapocs ízesülése a
nyakszirti bütyök előtt , a felső fogsor szintje alatt volt. A fogak egyformák, laposak, és fogazott szé-
lűek voltak. A végtagok rövidek és a törzs alatt helyezkedtek el, az ujjpercek pedig szélesek voltak.
A háti részen dermális páncéllemezt viseltek. Lomha mozgású növényevő mocsárlakók lehett ek.
Ismertebb képviselőik a Pareiasaurus, Bradysaurus és a hátul hosszú szarvakat viselő Elginia.
Testudines rend
A teknősök kétrészes teknővel védett , rövidtörzsű, anapsid koponyájú gerincesek. A kopo-
nyán a foramen parietale hiányzik, az orbitális nyílások pedig a koponya közepe tájékán vannak. Az
állkapocsban a fogakat csőrszerű szarukáva helyett esíti. Csigolyáik rendszerint előlvájtak. A vállöv
csontjai a bordák alatt vannak, míg a mellcsontjuk hiányzik. A teknő két részből áll (plastron és a
Testudo
111
carapax), amely másodlagos bőrcsontokból
és felhámból származó külső szarulemezek-
ből áll. A hátpajzs összenő a bordákkal, vagy
a csigolyák tövisnyúlványaival, valamint a
vállövvel és a medenceövvel. A mellvért a
claviculához és az interclaviculához kap-
csolódik. A carapax és a plastron a plastralis