Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

44 lenne. Ilyen méretet az egyenes házú ősök sohasem értek el. A külsővázas lábasfejűek fejlődése azonban nem állt meg a felcsavart ház elérésével, hanem két irányban folytatódott . A Nautilusfélék háza általában sima maradt, és a kamraválaszfal peremi része csak enyhén hullámosodott fel. Az ammoniteszek törzsfejlődését viszont a külső házfal díszí- tett sége és a belső kamraválaszfal peremi részének bonyolult összeráncolódása jellemzi. A díszítés a vékony házfal megerősítését segített e elő. A csomók és tüskék védő, valamint egyensú- lyozó szerepet játszott ak. Ugyancsak alkalmazkodásnak kell tekintenünk a kamraválaszfalak peremének fokozatos ös- szeráncolódását is. Ez a kamraválaszfal felületének növekedését jelentett e, egyrészt a belső szilárdí- tás fokozásával, másrészt a hidrosztatikus berendezés fejlesztésével. Különleges feladatot jelent a kicsavart házú ammoniteszek értelmezése (laza spirális, kampószerű, botszerű, sőt teljesen egyenes alakok), amely a földtörténet során többször ismétlődött , és különö- sen gyakori lett a földtörténeti középkor végén élő alakoknál. Ez a jelenség valószínűleg életmód- változással járt. A fokozódó fejlődés és az egyes ágakon megfi gyelhető ismétlődés mellett a külsővázasok törzsfejlődésének harmadik jellegzetes vonása az evolúció szakaszossága. A Nautilus-félék a felső- kambriumban jelentek meg, és robbanásszerű fejlődésnek indultak az ordovíciumban. A szilurban már megfogyatkozott a számuk, és a legtöbb csoport kihalt már a paleozoikum vége előtt . A szűkebb értelemben vett Nautilus-félék átvészelték a perm/triász határt, a triászban gyakoriak lett ek, azután a triász/jura határon ismét csaknem teljesen kipusztultak. A jurától a Nautilus-félék nemzetségeinek száma fokozatosan csökkent, utolsó hírmondójuk azonban megmaradt. Az ammoniteszek törzsfejlődése éppen ellentétes irányú volt. Az ammoniteszek az alsóde- vonban jelentek meg, anélkül, hogy a paleozoikumban jelentősebb szerephez jutott ak volna. Az ammonitesz nemzetségeknek mindössze 10%-a élt a paleozoikumban, 90% mezozoós. Számukra is kritikus időpontot jelentett a perm/triász és különösen a triász/jura határ. A triász végén az ammonitesz ugyanolyan “élő kövület” lehetett , mint ma a Nautilus. A jurában azonban hirtelen gyakoriak és alakgazdagok lett ek, felvirágzásuk tovább tartott a krétában is. Az ammoniteszek eltűnése a krétaidőszak végén a mezozoikum tengeri életének legfeltűnőbb, részleteiben még ma sem teljesen tisztázott zárópontja. A belsővázasok akárcsak a Nautilus-félék és az ammoniteszek, egyenes házú, külsővázas fej- lábúaktól származtak. Kortársai voltak a fejlett ebb Nautilus-féléknek és az ősi ammoniteszeknek, törzsfejlődésük azonban egészen más irányba vezetett . A belsővázasok úgy segített ék elő az egyenes ház vízszintes helyzetét, hogy a ház csúcsi részét kívülről terhelték meg ellensúllyal. Erre szolgált
a rostrum. Ennek természetesen az volt az előfeltétele, hogy a lágytest kinyomuljon a lakókamrából és kívülről nője körül a házat. Így alakult ki a külső ház ellentéte, a belső váz. A külsővázas fejlábúak, elsősorban az ammoniteszek sokkal inkább korjelzők, mint kőzetal- kotók vagy környezetjelzők. A fosszilis fejlábúak egyértelműen jelzik az egykori tengeri környeze- tet, ezen belül azonban viszonylag kevés felvilágosítást nyújtanak az egykori élethelyükről. A külsővázas fejlábúak gyors törzsfejlődési tempójuk, gyakoriságuk és nagy térbeli elterjedé- sük alapján a mezozoikum legjobb szintjelzői. A triászt 34, a jurát 61, a krétaidőszakot 36 “standard” kronozónára osztjuk. Egy-egy zóna 1-2 millió évnyi időnek felel meg. A legtöbb zóna egy-egy ammonitesz nemzetség élett artamával azonos. Ezen belül az egyes fajok élett artama, “fajöltője” alapján több szubzónát különíthetünk el. Ezek időtartama mintegy 300 000 év. Nautiloidea alosztály Hildoceras Szifójuk a fragmokónusz tengelyében, középen húzódik, a szeptumok a protokonch irányába domborulnak, a szifótölcsér hátrafelé irányul, a kamravarratvonal egyszerű. A szifó felépítése nagyon változatos lehet, gyakran összetett belső szifószerkezett el. A Nautilus-félék a felsőkambriumtól máig élnek. Kihalt, egyenes vázú nemzetség az Orthoceras (középső ordovicium), amelynek keskeny szifója volt, és ennek rokonságából származtak az ammoniteszek és a belsővázasok. A Gomphoceras és a Phragmoceras a szilurra, míg A Nautilus genus az utolsó képviselője a Nautilusféléknek. Ammonoidea alosztály Oxycerites Keskeny szifójuk mindig a peremi részen van, előrefelé domborulnak a szeptumok, előre 45
Page 1: PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5: 4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7: 6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9: 8 Általában az agglutinált váz
Page 10 and 11: 10 nagy többségüknek lassú a t
Page 12 and 13: 12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15: 14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17: 16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19: 18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21: 20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23: 22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25: 24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27: 26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29: 28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31: 30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33: 32 - a kétoldali részarányosság
Page 34 and 35: 34 bekövetkezik a megtelepülés.
Page 36 and 37: 36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39: 38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41: 40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43: 42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 46 and 47: 46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 48 and 49: 48 szelvények a meghatározott él
Page 50 and 51: 50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53: 52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55: 54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57: 56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59: 58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61: 60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63: 62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65: 64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67: 66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69: 68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71: 70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73: 72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75: 74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77: 76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79: 78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81: 80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83: 82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85: 84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87: 86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89: 88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91: 90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93: 92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95:
94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97:
96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99:
98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101:
100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103:
102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105:
104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107:
106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109:
108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111:
110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 112 and 113:
112 hiddal kapcsolódik egymáshoz.
Page 114 and 115:
114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117:
116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 118 and 119:
118 a középső-triász karni emel
Page 120 and 121:
120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 122 and 123:
122 Synapsida alosztály A Synapsid
Page 124 and 125:
124 Aves osztály A madarak testét
Page 126 and 127:
126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129:
128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131:
130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133:
132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135:
134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 136 and 137:
136 gai tritubercularisak. Ultrahan
Page 138 and 139:
138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141:
140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143:
142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?