Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4<br />
rendszer a háti (dorzális) oldalon húzódik és a váz általában mezodermális eredetű.<br />
A kevés testt ájú (Oligomer Deuterostomia) újszájúak törzscsoportjába sorolhatók a nyílférgek<br />
(Chaetognatha), a szakállasok (Pogonophora), fél-gerinchúrosok (Hemichordata) és a tüskésbőrűek<br />
(Echinodermata). Az újszájúak másik nagy törzscsoportjába tartoznak a gerinchúrosok (Chordata).<br />
Ebben a törzscsoportban megkülönböztethetők a zsákállatok (Tunicuta), a koponyátlanok (Acrania)<br />
és a gerincesek (Vertebrata).<br />
Kihalt törzsek beillesztése a ma általában elfogadott rendszerbe sok nehézséggel jár. Több<br />
olyan fosszilis csoportot ismerünk, amelyek egyetlen ismert törzsbe sem sorolhatók, mégsem neve-<br />
zünk el törzset róluk, mivel ezzel megnehezítenék a rendszer átt ekinthetőségét.<br />
Gyakorlati szempontok mérlegelésével az őslénytanban általában elkülönítjük a gerinctele-<br />
neket (Invertebrata) a gerincesektől (Vertebrata).<br />
Egysejtűek<br />
Az egysejtűek (Protozoa) az állatvilág legegyszerűbb és egyben legősibb tagjai. Az ostoro-<br />
soknak (Flagellata) fotoszintetizáló színtestecskéik vannak és az autotróf táplálkozáson kívül hete-<br />
rotróf táplálkozást is folytatnak, a kétféle táplálkozásmód pedig napi ritmusban váltakozhat.<br />
Az egysejtűek egy vagy több sejtmagvúak. Amikor a sejtmagok egyformák, az ivaros sza-<br />
porodás összeolvadás útján megy végbe (kopuláció). A különböző sejtmagvúaknál rendszerint az<br />
ivaros szaporodáskor az egyesülés csak átmeneti (konjugáció), ami megkönnyíti a sejtmagcserét.<br />
Az egysejtűek öt altörzse közül a gyökérlábúak (Rhizopoda) a legjelentősebbek. Testük alak-<br />
változtatásra képes, és a helyváltoztatás állábakkal (pszeudopódium) történik. A gyökérlábúak a<br />
kambriumtól máig élnek. Legfontosabb osztályaik a likacsoshéjúak (Foraminifera) és a sugárállat-<br />
kák (Radiolaria). Jelentős még a csillósok (Ciliata) altörzse.<br />
Likacsoshéjúak<br />
A likacsoshéjú foraminiferák (Foraminifera osztály, Foraminiferida) őslénytani és földtani<br />
szempontból a legfontosabb egysejtűek. Nevüket nyílásokkal (forámen) átt ört vázukról kapták.<br />
A Foraminifera-fajokra általában jellemző, hogy:<br />
- állábaik elágazóak, fonálszerűek vagy hálózatosak<br />
- vázuk szilárd, kamrázott és perforált