Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
Paleontológia jegyzet - Gekko
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Palaeopython<br />
115<br />
fejlett ebbeknél procoel csigolyákat találunk.<br />
A vállöv és a medenceöv másodlagosan vis-<br />
szafejlődhet. A Squamaták a permben jelen-<br />
tek meg.<br />
Az Eolacertiliák kistermetű, gyíkszerű Squa-<br />
maták voltak. A quadratum már mozgatha-<br />
tóan ízesült a squamosumhoz, a fogazatuk<br />
pedig izodont volt. A permből ismeretes az<br />
ősi bélyegeket hordozó Paliguana, míg a Ku-<br />
ehneosaurus (európai triász) és az Icarosaurus<br />
(amerikai triász) a bordáik kifeszítésével sik-<br />
lórepülésre voltak képesek.<br />
A Lacertiliák koponyacsontjai még össze-<br />
nőtt ek, de a quadratum ízesülése már strep-<br />
tostyl. A parietális nyílás és a felső halántékablak többnyire jelen van.<br />
A felső jurától ismeretesek és ma is élnek. A tapadógyíkok (<strong>Gekko</strong>ta) egyik jurakori képviselője az<br />
Ardeosaurus. A leguánfélék (Iguania) a felső jurától máig élnek. A Scincomorphák egyik felső jura<br />
képviselője a Paramacellodus, de ide tartoznak az európai gyíkok is (Lacerta). Az Anguimorphákhoz<br />
nemcsak a mai lábatlangyíkok (Anguis, Pseudopus) tartoznak, hanem a varánuszok (Varanus, Megala-<br />
nia) és egy másodlagosan tengeri életmódra átt ért csoport a Mosasauridae is (tengeri varánuszok).<br />
Ez utóbbiak a felső kréta jellegzetes ragadozói voltak, esetenként elérték a 12 m-es testhosszat is.<br />
Jellegzetes képviselőik a Mosasaurus és a Platecarpus.<br />
A Serpentes (kígyók) teste megnyúlt, végtagjaik elcsökevényesedtek. Koponyacsontjaikon<br />
megfi gyelhető a strepostylia. Egyeseknél a medenceöv csökevényes formában megmaradt (pl. Boi-<br />
dae - Palaeopython). Az alsó krétától napjainkig ismertek. Az eddig ismert legősibb kigyó a Lapparen-<br />
tophis az algériai alsó krétából ismeretes. A Dél-Amerika felső krétájából ismert Dinilysia patagonica<br />
már a Boidae család jellegeit hordozza magán. Európa paleogénjét általában a boa-félék, míg a neo-<br />
gént a siklófélék uralták. Ez utóbbiak legnagyobb része Ázsiából vándorolt Európába. A viperák az<br />
alsó miocénben jelennek meg Európában (Macrovipera, Vipera).<br />
Archosauria alosztály<br />
Az Archosauriákhoz akinetikus koponyájú diapsid hüllők tartoznak. Alsó halántékablakuk