Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

34 bekövetkezik a megtelepülés. A kagylók mind vízben élnek. Nagy részük tengeri, kis részük édesvízi. A maiak között ki- vételesen akadnak olyanok is, amelyek bizonyos ideig tudnak úszni a teknők gyorsan ismétlődő ös- szecsapásával. Igazi nektonba vagy planktonba tartozó alak azonban nincsen köztük. Valamennyi mai kagyló a bentoszban él. Élethely szerint a kagylók egy része az epibentoszba, nagy többségük az inbentoszba, kevés pedig, félig az üledékbe mélyülve, a szemi-inbentoszba tartozik. A teknők alakja, a héjvastagság, a díszítés, valamint a mikrostruktúra fokozhatja a teknők ellenálló képességét. Különösen vaskos, erősen díszített teknők jellemzik a hevesebb vízmozgású területeken élő kagylókat. A paleontológiai adatok (rosztrokonhia) és az egyedi fejlődés korai szakaszának ismerete va- lószínűsíti, hogy a kagylók olyan puhatestűektől származtak, amelyek háti részét egyetlen egység- ként burkolta be a köpeny, azonban már két elmeszesedési központból indult el a mészkiválasztás. Mindenesetre a legősibb kagylók sokban hasonlított ak a mai lárvák prodisszokonchjára. Az alsó- kambriumi kagylók 3-10 mm kicsiny teknőin erős izombenyomatok voltak, fejlett volt a köpenyvo- nal, hiányzott viszont a fog és a ligamentumszerkezet. Jellemző, hogy ezeket a teknőket korábban az ízeltlábúak közé sorolták. A kagylók az ordoviciumhan különböző irányban alkalmazkodtak táplálkozásmód és rend- szertani felépítés szempontjából egyaránt, törzsfejlődésük mégis mindvégig szűk lehetőségi kerete- ken belül mozgott , amely valószínűleg kapcsolatban áll a kagylók passzív életmódjával. A fejlődés a teknők zárműködésének fejlesztésére, a váz ellenálló-képességének fokozására, illetve a hatásosabb táplálékszerzésre irányult. Az ősi alakok az inbentoszba tartoztak, bisszussal rögzített ék magukat a nagyobb üledékszemcsékhez, szuszpenzióval táplálkoztak. Ma is a leggyakoribbak az inbentosz, szuszpenziószűrő kagylók. A paleozoikumban még csak szórványosan éltek kagylók. A mezozoikum során jelent meg a ma is élő kagylócsoportok legnagyobb része. A mezozoikum végén virág- korukat élték a zátonyalkotó, pachiodont zárszerkezetű kagylók (rudisták), amelyek a krétaidőszak végén kihaltak. Feltűnően lassú a kagylók törzsfejlődési tempója. Egy-egy nemzetség átlagos életkora 79 mil- lió év. Érdekes, hogy a kihalt kagylók közt egy nemzetség sem akad, amelyik tovább élt volna 275 millió évnél, a ma élők között viszont vannak olyanok, amelyek már 400 millió év óta élnek. Ki- vételesen akadnak olyan kagylók, amelyek evolúciós tempója rendkívül gyors. A krétaidőszakból ismerünk olyan evolúciós sorokat, amelyek fajainak átlagos élett artama mindössze 0,3 millió év. Úgy tűnik, hogy a pachiodont kagylók fejlődtek a leggyorsabban, ami összefügghetett a zátonylakó
életmóddal, a térért folyó harc “kiéleződésével” stb. A kagylók, hasonlóan a kora1lokhoz, jelentős kőzetalkotók, jó környezetjelzők, de - a pachiodont kagylóktól eltekintve - viszonylag rossz korjelzők. A zoológusok a ma élő kagylókat a kopoltyúk felépítése alapján rendszerezik, négy rendet különítenek el. Mivel a kopoltyú nem fosszilizálódik, a paleontológusok a zárszerkezet fi gyelembe- vételével csoportosítják a kagylókat. Palaeotaxodonta alosztály Teknőik zárókészülékén számos azonos méretű fogacska és mélyedés található. Csak tengeriek. A Nuculacea főcsalád névadója a Nucula (diócska), amelynek teknői 1-3 cm hosszúak. A kré- takortól máig él. A Nuculanacea főcsaládba tartozó Yoldia szintén a krétától máig él. Cryptodonta alosztály Ősi típusú kagylók tartoznak ide, amelyek zárókészülékén hiányzik a fogazat. A Praecardi- um a szilur-devon, míg a Cardiola a felső szilur-karbon időszakban élt. Pteriomorphia alosztály Képviselőik elülső záróizma kisebb mint a hátulsó. A zárókészülék fogai kevéssé fejlett ek. Az Triászkori heterodonta kagyló (Sinbadiella) elektronmikroszkópos felvételei 35 Arca (Arcacea) genus középső jurától- máig él. A Mytilus (Mytilacea) a felső jurától-máig él. A Pteriacea főcsalád- ba tartozó Inoceramus a jura-kréta időszakban élt. A Pectinacea főcsalád képviselői közül megemlítendő a Ch- lamys, amely a triásztól máig él, míg a Pecten felső eocéntól máig ismert. Palaeoheterodonta alosztály Képviselőiknek rendszerint mindkét záróizma megvan, fogaza- tuk pedig heterodont (egy nagy kö- zépponti fog, és egy-két kisebb fog
Page 1: PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5: 4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7: 6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9: 8 Általában az agglutinált váz
Page 10 and 11: 10 nagy többségüknek lassú a t
Page 12 and 13: 12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15: 14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17: 16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19: 18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21: 20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23: 22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25: 24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27: 26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29: 28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31: 30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33: 32 - a kétoldali részarányosság
Page 36 and 37: 36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39: 38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41: 40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43: 42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 44 and 45: 44 lenne. Ilyen méretet az egyenes
Page 46 and 47: 46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 48 and 49: 48 szelvények a meghatározott él
Page 50 and 51: 50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53: 52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55: 54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57: 56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59: 58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61: 60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63: 62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65: 64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67: 66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69: 68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71: 70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73: 72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75: 74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77: 76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79: 78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81: 80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83: 82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85:
84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87:
86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89:
88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91:
90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93:
92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95:
94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97:
96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99:
98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101:
100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103:
102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105:
104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107:
106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109:
108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111:
110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 112 and 113:
112 hiddal kapcsolódik egymáshoz.
Page 114 and 115:
114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117:
116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 118 and 119:
118 a középső-triász karni emel
Page 120 and 121:
120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 122 and 123:
122 Synapsida alosztály A Synapsid
Page 124 and 125:
124 Aves osztály A madarak testét
Page 126 and 127:
126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129:
128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131:
130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133:
132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135:
134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 136 and 137:
136 gai tritubercularisak. Ultrahan
Page 138 and 139:
138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141:
140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143:
142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?