Paleontológia jegyzet - Gekko

Recommendations

Info

48 szelvények a meghatározott életműködésnek megfelelően módosulnak. A henger alakú vagy hát- hasi irányban lapított állatoknak a testét gyakran serték fedik. A testfalban körkörös és hosszanti izomrétegek vannak, ezek alkotják a bőrizomtömlőt. A bőrizomtömlőn belül helyezkednek el az ál- lat szervei és a testfolyadék. Az izmok közül a körkörösek vannak kívül, a hosszantiak pedig belül. A hosszantiak általában fejlett ebbek, mint a körkörösek. A hosszanti izmok összehúzódásakor a test megrövidül és megvastagodik, a körkörös izmok összehúzódása a test megnyúlásához és megvéko- nyodásához vezet. Az első szelvény erősen módosult. Itt van az agyidegdúc fontos érzékszervekkel, de cölomazacskók nélkül. A második szelvényen van a szájnyílás, és az utolsón a végbélnyílás. Ha a gyűrűsféreg lárvákkal szaporodik, jellegzetes lárvája koszorús (trochofóra) jellegű, akárcsak a pu- hatestűeké. A gyűrűs férgek életmódja nagyon változatos. Túlnyomó többségük tengerben él, de vannak köztük édesvízi és szárazföldi csoportok is. Ásó, mászó, lebegő vagy helyhez kötött életmódot folytató alakok. Az ásó életmódú gyűrűs férgek bőrizomtömlője különösen fejlett . A mozgásban a sertéknek is jelentős szerepe van. A gyűrűs férgek egy része ragadozó, de vannak köztük növényevők, mindenevők, szűrők vagy iszapfalók. A ragadozók űrbelűekkel, puhatestűekkel, rákokkal vagy más gyűrűs férgekkel táplálkoznak, és egészben nyelik le áldozatukat. A növényevők állkapcsaikkal tépik szét a moszato- kat. Sok iszapfaló zsebszerűen kifordítható szájrészét használja fel a táplálékszerzésre. Szájlebenyét kiterítve összesepri az üledék felszínén levő anyagot, majd a rátapadt iszappal együtt visszahúzza és lenyeli a gyűjtött szemcséket. A meg nem emésztett táplálékot az állat eltávolítja a testéből. Földtani szempontból a gyűrűs férgek kívül a soksertéjűek (Polychaeta osztály) a legjelen- tősebbek. Jelenleg is ezek a leggyakoribbak, több mint 5000 fajjal. A soksertéjűeknek általában erős sertéik vannak, és a testfüggelékek az életmódnak megfelelően módosulnak. Sertéiken kívül csonk- lábaik lehetnek. Méretük 2 mm és 3 m között változhat. Túlnyomórészt tengerben élnek, a plank- tonban ugyanúgy mint a tengerfenéken vagy a tenger üledékébe beásva. A lebegők általában ra- gadozók vagy mindenevők. A tengerfenéken élők vagilisak vagy szesszilisek. A szabadon mozgók általában itt is ragadozók vagy mindenevők, a rögzített , csövekben élő alakok általában a tengervíz- ben lebegő szerves anyaggal táplálkoznak. Az iszapban élők vagy állandó, vagy időszakos járatokat építenek. Ezek között is akad ragadozó, de a többségük az üledékben felhalmozódó szerves anyagot használja fel táplálékul, általában válogatás nélkül. Az infaunába tartozó soksertéjűek alapvetően megváltoztathatják az üledék szerkezetét és kémiai összetételét. A szabadon mozgó soksertéjűeknek általában a rágószervük marad meg. Kivételesen a lágy-
49 test lenyomata is megőrződik. Maga a fog (Scolecodonta) hasonlít a később tárgyalásra kerülő Co- nodonták fogszerű képződményeire, de kitin anyagú, és belül üreges. Méretük 50 μm és néhány mm között változik. A Scolecodonta-fajok először az ordoviciumi rétegekben fordulnak elő. A sok- sertéjűek teljes példányainak lenyomata sokkal idősebb kőzetekből került elő. Az Ediacara-fauná- ban ugyanúgy megtalálhatók a soksertéjűek, mint ahogyan előfordulnak a kázépsőkambriumi Bur- gess-palában is (a teljes fauna 5%-a). A Burgess-palában fosszilizálódott soksertéjűek sertéi nagyon fejlett ék, tüskeszerűek vagy pikkelyszerűek és nyilvánvalóan az állat védelmét segített ék elő a ra- gadozókkal szemben. A felsőkarbon szideritkonkréciókböl leírt soksertéjűek már nagyon közel áll- nak a jelenleg tengerben élő genusokhoz. A prekambríumban és a paleozoikumban a soksertéjűek jelentős törzsfejlődésen mentek keresztül. A soksertéjűek egy része helyhez kötött életmódot folytat és szilárd vázban él. Ezek a csőla- kók általában állkapocs nélküliek és többnyire szűrő életmódot folytatnak vagy iszapfalók. Vagy a vázukkal nőnek a szilárd aljzathoz, vagy magukkal vonszolják lakócsöveiket, amelyeket időnként el is hagyhatnak. A cső keresztmetszete kör, háromszög, vagy sokszög alakú, sima belső, általában hosszanti taréjokkal díszített külső felülett el. A ház egyenes vagy egy síkban felcsavart, sokszor szabálytalanul elterülő vagy gombolyagszerűen összecsavarodó. A váz kalcitból vagy aragonit- ból, esetleg a kett ő együtt eséből épül fel. Különösen a Serpula-fajok gyakoriak a fosszilis anyagban. Ezeknek váza tömegesen összenőve kisebb zátonyokat alkothat. Azokat a kőzeteket, amelyek döntő többségben Serpula-vázból állnak, szerpulitnak nevezzük. Ízeltlábúak Az ízeltlábúak (Arthropoda) törzse a legalakgazdagabb. A mai állatvilág 75%-a ízeltlábú, több mint egymillió fajjal. Az ízeltlábúakat általában jellemzi: - a szelvényezett test - a fej, tor és potroh - az ízelt láb - a kitinváz Az ízeltlábúak teste a gyűrűs férgekéhez hasonlóan szelvényezett . Minden gyűrűszerű szel- vény (szegmentum) négy lemezrészből áll (hátlemez, mell-lemez és két oldallemez). A szelvények különbözők (heteronómia), általában három testt ájat alkotnak : fejet (cefalon), tort (torax) és potro- hot (abdomen). Az utolsó szelvényük a telzon.
Page 1: PALEONTOLÓGIA - jegyzet - 1
Page 4 and 5: 4 rendszer a háti (dorzális) olda
Page 6 and 7: 6 alakú, félhold alakú, résszer
Page 8 and 9: 8 Általában az agglutinált váz
Page 10 and 11: 10 nagy többségüknek lassú a t
Page 12 and 13: 12 olajcseppek vagy kis üregek kö
Page 14 and 15: 14 A szivacsok alakja messzemenően
Page 16 and 17: 16 Az Archaeocyathák váza kúp al
Page 18 and 19: 18 zedékük van - csak polipnem- -
Page 20 and 21: 20 ban fokozatosan alakul ki a növ
Page 22 and 23: 22 gyorsabban nő a biomassza. Az
Page 24 and 25: 24 szorosabb rokonsági kapcsolatba
Page 26 and 27: 26 Iszaplakók, ormányukkal ássá
Page 28 and 29: 28 tett ék, hogy a puhatestűek é
Page 30 and 31: 30 keresztmetszetben háromszöglet
Page 32 and 33: 32 - a kétoldali részarányosság
Page 34 and 35: 34 bekövetkezik a megtelepülés.
Page 36 and 37: 36 elől és hátul). Az Unio genus
Page 38 and 39: 38 a belső ajak. A szifonosztóma
Page 40 and 41: 40 legpontosabb korjelzői a fi ata
Page 42 and 43: 42 szerű, de gyakran a ház a peri
Page 44 and 45: 44 lenne. Ilyen méretet az egyenes
Page 46 and 47: 46 irányul a szifótölcsérük, b
Page 50 and 51: 50 A mell-lemez és az oldallemez c
Page 52 and 53: 52 a génákkal. A glabella pereme
Page 54 and 55: 54 palából kerültek elő. Nehéz
Page 56 and 57: 56 arányú kihalás követett . A
Page 58 and 59: 58 Valamennyi, a csáprágósok alt
Page 60 and 61: 60 rakódhat le, vagy teljesen elme
Page 62 and 63: 62 Földtani szempontból alárende
Page 64 and 65: 64 A rovarok fő csoportjai már a
Page 66 and 67: 66 oszlopos, fonalas vagy szabályt
Page 68 and 69: 68 ják és zár- ják. Az ősi ala
Page 70 and 71: 70 tásával, többnyire azonban cs
Page 72 and 73: 72 ségük él, míg a kihalt nemze
Page 74 and 75: 74 Tüskésbőrűek A tüskésbőr
Page 76 and 77: 76 - a mozgatható, lemezekből ál
Page 78 and 79: 78 viharoktól felkorbácsolt tenge
Page 80 and 81: 80 A koronán nagyon keskeny sávok
Page 82 and 83: 82 daris (jura), Toxaster (kréta),
Page 84 and 85: 84 szikula embrionális, csúcsi r
Page 86 and 87: 86 a testüreget. Szívük a hasold
Page 88 and 89: 88 Jeff eries elméletének sarkala
Page 90 and 91: 90 az ülőcsont (iszkium) és a sz
Page 92 and 93: 92 Thelodonti (Telodonták) Ez a cs
Page 94 and 95: 94 része fedte. Állkapcsuk fejlet
Page 96 and 97: 96 a többinél. Páros úszói a t
Page 98 and 99:
98 kelyekkel, amelyek mozaikszerűe
Page 100 and 101:
100 ra utal. Mai képviselőik köz
Page 102 and 103:
102 vonalon fejlődnek a tüdőshal
Page 104 and 105:
104 kúszója volt, akárcsak a hal
Page 106 and 107:
106 gathatóan ízesül a fogkorona
Page 108 and 109:
108 beforrt (tibiofi bula). Az elü
Page 110 and 111:
110 alveolusban helyezkedik el). A
Page 112 and 113:
112 hiddal kapcsolódik egymáshoz.
Page 114 and 115:
114 A végtagok ötujjúak voltak,
Page 116 and 117:
116 sohasem nyílik ki és nincs pa
Page 118 and 119:
118 a középső-triász karni emel
Page 120 and 121:
120 elhelyezkedő őrlőfogak már
Page 122 and 123:
122 Synapsida alosztály A Synapsid
Page 124 and 125:
124 Aves osztály A madarak testét
Page 126 and 127:
126 ismeretes az Alexornis. Mindké
Page 128 and 129:
128 négyüregű, tüdejük fejlett
Page 130 and 131:
130 A Triconodonta rend képviselő
Page 132 and 133:
132 az alsó állkapocsnak van proc
Page 134 and 135:
134 erszényesek tartoznak. Rágcs
Page 136 and 137:
136 gai tritubercularisak. Ultrahan
Page 138 and 139:
138 1. 0. 2. 3. 1. 0. 1. 3. A zápf
Page 140 and 141:
140 ra magas koronájúak lesznek,
Page 142 and 143:
142 miocénben jelentek meg. A Cete
show all

Paleontológia jegyzet - Gekko

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?