Paleontológia jegyzet - Gekko

70
tásával, többnyire azonban csak a Brachiopoda sorozatcsiszolatos vizsgálatával tanulmányozható.
A két teknő érintkezési vonala (kommisszúra) a mellső peremen lehet egyenes vagy a hasi
teknő irányába beöblösödő (szulkált), illetve a háti teknő irányába öblösödő (plikált). Maga a teknő
ritkán sima, többnyire növedékvonalakkal, növedékráncokkal (rúga), bordákkal vagy csomókkal
díszített . A bordák a mellső peremen tüskékben végződhetnek. Ilyenkor a két teknő szétnyílásakor
zegzugos rés keletkezik, ami megakadályozza azt, hogy nagyobb idegen test jusson a köpenyüreg-
be. A mellső vagy a hátsó perem közelében levő hosszú tüskék nemcsak védték az állatot, hanem a
rögzítésben és az érzékelésben is szerepük volt. Egyes kihalt brachiopodák mozgatni tudták tüskéi-
ket. A maiak érzékszervei a köpenyszegélyen levő serték. Ezek nyomai a teknők belső peremén apró
rovátkák alakjában megmaradhatnak.
A brachiopodák teknőin nagyon sok olyan bélyeg van, ami szoros kapcsolatban áll a lágytest-
tel és az életmóddal. A fosszilis brachiopodák több tájékoztatást adnak az egykori állatról, mint pl.
a kagylók, és összehasonlíthatatlanul többet, mint a csigaházak.
A brachiopodák vázát a köpeny választja el. Az ősiek váza sok szerves anyagot tartalmazó
kitinfoszfát, a fejlett ebbeké mészanyagú, csaknem mindig kalcit. Mivel a kalcit ellenállóbb az arago-
nitnál, számos kőzetben, amelyben az aragonit vázú ammoniteszeknek csak a kőbelük maradt meg,
a brachiopodák teknői fosszilizálódtak (pl. ammonitiko rosszo).
A váz külső, szerves rétege (periosztrakum) nem fosszilizálódik. Ezen belül van a vékony el-
sődleges réteg, amely általában fi nom kalcitszemcsékből áll. Ez alatt van a másodlagos réteg, amely
a felületre hegyes szögben elhelyezkedő keskeny kalcitfonalakból épül fel. Egyes brachiopodáknál
a felületre merőleges oszlopos réteg helyezkedik el a másodlagos rétegen belül. Nagyon sajátságos
vonása a brachiopodák teknőjének a pontozott ság. Több csoportnál a köpeny helyenként betürem-
kedik a teknőbe és keskeny, henger alakú üreget hagy maga után. Ezek az üregek elsősorban a kö-
penyben áramló kémiai anyagok raktározására valók, így bizonyos fokú védett séget nyújtanak az
állatnak. A periosztrakum elpusztulása után az üregeket többnyire idegen anyag tölti ki, ami a teknő
felületén apró pontok alakjában látható. Ez a szerkezet teljesen ismeretlen a kagylók világában. Az
ilyen pontozott (endopunktált) brachiopodák héjtöredékeit könnyen elkülöníthetjük a kagylóktól,
elváltozott karbonátos kőzetekben is.
A brachiopodák általában úgy élnek a teknőben, mintha bölcsőben feküdnének. A háti teknő van
alul, a hasi teknő felülről burkolja be az állatot. Legtöbbjük váltivarú. A lárvaállapot feltűnően rövid
ideig tart, egyeseknél néhány óráig, másoknál pár napig. Vannak olyanok is, amelyek a megtermékenyí-
tett petéket a köpenyüregben tartják, vagy lárvaállapot nélkül, közvetlenül fejlődnek fi atal állatokká.