Paleontológia jegyzet - Gekko

hüllők tüdővel lélegzenek, kiválasztószervük pedig a kloákába nyíló utóvese (metanephros).
A hüllők koponyája magasabb és keskenyebb, mint a kétéltűeké. A porcos chondrocrani-
um tropibasicus, vagyis az interorbitális szeptum kialakulásával a koponya a középvonalban ös-
szenőtt . A fejlett röpcsont (pterygoideum) szilárdabbá teszi a koponyát, mivel összekapcsolja az
109
ekecsontot (vomer), az ínycson-
tot (palatinum), a harántcsontot
(ectopterygoideum), az alapik-
csontot (basisphenoideum) és a
négyszögcsontot (quadratum).
Az orbitális nyílások mögött ha-
lántékablakok alakulhatnak ki. A
halántékablak nélkülit sztegális
vagy anapsid koponyának ne-
vezzük. A diapsid koponyán két halántékablakot találunk, amelyek a postorbitále és squamosum
csatlakozás alatt és felett alakulnak ki. Ennél a típusnál a felső járomív másodlagosan redukálódhat.
Az euryapsid koponyán csak a felső halántékablak van jelen, amelyet alulról a postorbitále-squa-
mosum csatlakozás (felső járomív) határol. A synapsid típusú koponyán a halántékablak a posztor-
bitále-squamosum csatlakozás alatt van. A halántékablakok lényegében az alsó állkapcsot mozgató
halántékizmok tapadását segítik elő (ezek a postorbitale és a squamosum belső oldalára tapadnak).
A halántékablakok kialakulása jelentősen megkönnyíti a koponya súlyát. Egyes hüllőknél a szem-
nyílás és a külső orrnyílás között preorbitalis nyílás is kialakulhat. A nyakszirti tájékon egy nyakszir-
ti bütyök alakul ki, amely rendszerint a basioccipitale és a két exoccipitale hátsó részéből alakul ki.
A koponya egyes hüllőknél akinetikus (a palatoquadratum a koponya alapi részéhez képest
mozdulatlan). A streptostyl koponyán a quadratum mozgathatóan ízesül a squamosumhoz. Ha az
ízesülés a koponya hátsó részén van metakinesis-ről, ha a parietale és a frontale között alakul ki me-
sokinesis-ról beszélünk. Az orrüreg és a szájüreg között másodlagos szájpadlás jön létre, amelyet a
premaxillare, maxillare, palatinum, vomer és a pterygoideum alkot. Az alsó állkapocs több elemből
épül fel. Az articulare a quadratumhoz ízesül.
A hüllőknél rendszerint nemcsak a maxillare és dentale fogazott , hanem a vomer-en, palati-
num-on és a pterygoideum-on is lehetnek fogak. A fogak illeszkedése lehet acrodont (a fog alapja
az állkapocs peremére nő), pleurodont (a fog az állkapocs belső oldalára nő), prototechodont (a fog-
gyökerek az állkapocs árokszerű mélyedésében helyezkednek el) és thecodont (minden fog önálló