Paleontológia jegyzet - Gekko

Ferae csapat
A húsevőket ragadozó életmódhoz alkalmazkodott fogazat és ötujjó végtag jellemzi. Általá-
ban szárazföldi ragadozók, de egy részük átt ért a növényevésre, illetve a vízi életmódra. Az ősra-
gadozók (Creodonta) a paleocénben jelentek meg és az eocénben volt a virágkoruk. A Hyaenodon
a felső eocéntól az alsó oligocénig élt. A valódi ragadozók (Carnivora) törőollós fogpárja a P4/m1
fog párból alakult ki. A végtagok a plantigrad vagy digitigrad járáshoz alkalmazkodtak (az első ujj
általában redukálódik). A macskaalakúak (Aeluroidea) az eocénben alakultak ki. A macskafélék ko-
ponyája lekerekített , fejlett térlátással, fejlett szemfogakkal, törőollós fogpárral, digitigrad járással és
visszahúzható karmokkal. Jellegzetes fogképletük:
3. 1. 3-2. 1.
3. 1. 2. 1.
Az eocén végén és az oligocénben több ágra különülnek el. a Machairodus a miocénre, a Smi-
lodon a pliocénre jellemző. A hiénafélék (Hyaenidae) felső és alsó harmadik előzápfoga is törőolló
szerepet kap. A miocénben jelentek meg és a virágkoruk a pliocénben volt. A pleisztocénben a bar-
langi hiéna (Crocuta spelaea) gyakorinak számított hazánkban. A kutyaszerűek (Cynoidea) koponyá-
ja megnyúlt, elől kihegyesedő, a végtagjaik megnyúltak és a karmok nem húzhatók vissza. A leg-
idősebb leletek Észak-Amerika alsó oligocénjéból ismeretesek. Az Arctoidea alrend legjelentősebb
családját a medvefélék alkotják (az oligocénben jelennek meg), amelyeket plantigrad járásmód jelle-
mez. Többségük mindenevő. A barlangi medve (Ursus spalaeus) kizárólag növényekkel táplálkozott .
A Musteloidea (menyétszerűek) alrendjébe húsevő és mindenevő ragadozó és mindenevő állatok
tartoznak. Az oligocénben jelentek meg, a virágkorúk pedig máig tart. Az úszólábúak (Pinnipedia)
az úszókká alakult rövid ötujjú végtagjaikról kapták. Fogazatuk leegyszerűsödött , a zápfogak töb-
bé-kevésbé egyformák. A fülesfókafélék (Otariidae) koponyája elől kihegyesedő, nyakuk hosszú,
fogaik egyszerűek és kúp alakúak, míg a rozmárfélék (Odobenidae) családját folyton növekvő fejlett
szemfog jellemzi. A fókafélék (Phocidae) hátsó úszói hátranyúlnak, nyakuk rövid, végtagjaik járásra
alkalmatlanok. A fóka (Phoca) a felső miocéntól máig él.
Ungulata csapat
A patások nevüket a szaru anyagú patáikról kapták. Vízi életmódhoz alkalmazkodott for-
mák is ismeretesek. Az ősi alakoknak teljes és zárt fogazatuk volt, de az állkapocs megnyúlásával
tágas hézagok keletkezhett ek. A metszőfogak vésőszerűvé alakulnak, a szemfogak visszafejlődhet-
nek, míg az előzápfogak zápfog alakot ölthetnek. A zápfogak az állandó koptatás ellensúlyozásásá-
139