Paleontológia jegyzet - Gekko

26
Iszaplakók, ormányukkal ássák be magukat az üledékbe és moszatokkal, gyűrűsférgekkel
stb. táplálkoznak, sőt akad köztük “kannibál” is. Kizárólag tengerben élnek. Jóllehet nincs szilárd
vázuk, kutikularétegük vastag. Fosszilisan nagy számba kerültek elő a középsőkambriumi Burgess-
palából (6%). Ebben az időben alakgazdagabbak voltak, mint jelenleg! Hanyatlásuk kapcsolatba
hozható az állkapcsos gyűrűsférgek ordovíciumi megjelenésével. Az elő-gyűrűsférgek nem voltak
egyenértékű vetélytársai a gyűrűs férgeknek. Az egyik karbonidőszaki nemzetségük már alig tér el
a ma élő genustól.
A rendszerezők többsége az elő-gyűrűsférgeket önálló törzsnek tekinti. Mások a hengeres-
férgek legfejlett ebb osztályának tartják.
Fecskendőférgek
A fecskendőférgek (Sipunculida) a legegyszerűbb ma élő cölomás állatok. A kétrétegű bőr és
a bélcsatorna között csillós réteggel burkolt testüregük van, amelyet fehér és vörös vérsejtet tartal-
mazó folyadék tölt ki. Kétlebenyű agydúcuk a nyelőcső felső oldalánál van. A garatideggyűrűből
páratlan hasi idegtörzs vezet a test hátsó végéhez. Szájnyílásukat csillós tapogatók veszik körül,
kinyújtható horgokkal. A bélcső megcsavarodott , a végbélnyílás a test elülső részén található, a háti
oldalon. Elkülönült légzőszervük nincs, és véredényrendszerük is fejletlen.
Valamennyi fecskendőféreg tengeri. Sziklahasadékokba, üres csigaházakba húzódnak, vagy
lágy iszapba ássák magukat és apró szervezetekkel : egysejtűekkel, laposférgekkel, lárvákkal táplál-
koznak.
Két nemzetségüket a kambriumi Burgess-palából írták le. Több bizonyítéka van, hogy a földtörténe-
ti múltban ugyanúgy éltek együtt a magános korallokkal, mim ahogy a jelenben.
Puhatestűek
Földtani szempontból a legfontosabb állatt örzset alkotják a puhatestűek (Mollusca). Jóllehet
nevük a szelvényezetlen lágytestre vonatkozik, őslénytani jelentőségüket a fosszilizálódásra alkal-
mas mészvázuknak köszönhetik.
A puhatestűek kétoldali részarányos állatok (Bilateria) háromféle csíralevéllel (ektoderma, mezo-
derma és entoderma), űrbél helyett külön fallal rendelkező bélcsatornával, amelynek szájnyílása az
egyedfejlődés során végleges marad (Protostomia).