Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

ten, ahol a vendégségbe meghívott rabbi e tekintetben szigorúbb, mint „derék s míveltházigazdája”. Mondjuk, a nagykereskedők; Széchenyi, Naplója szerint, többször ebédeltWodianer Móriccal, a Lánchídról tárgyalva, de Löw Lipót apósa, Schwab Löw pesti rabbinemigen ült volna le vele egy asztalhoz.A cikk III., „A józan politica” címmel felülírt része élén a mottó Hósea próféta (10,12),aki az igazság magjának elhintésére buzdít, és Deák, itt is a Követjelentés: „A szabadság,megosztva, becsében nem veszt, sőt erejében nyer, s biztosságában nevekedik.” Hasonlóérvekkel él Löw is, hivatkozva külföldi – porosz, francia, angol – példákra, melyek mindazt mutatják, hogy „a zsidók, mihelyt a polgári élet határába lépnek be, nem maradnakhátra, sőt polgári erények által tüntet(ik) ki magukat…”A Pesti Hírlap következő, ma így mondanánk: hétvégi számában (1845. május 30.,péntek) megjelent IV. (sorszámozás nélküli) rész, „Nemzetgazdaság” címmel, alighanema legfontosabb az egész cikkben. Érvelése látványos újdonságot jelent a zsidók emancipációjakörül folyó vitákban. Löwnek itt is megvannak a találó idézetei. A Bibliából: „Azegyiket (ti. a zsidókat) tedd a másikhoz (ti. a jog birtokában lévő magyarokhoz), hogybeteljesedjék a szám (értsd: teljes legyen a nemzet)” (Prov. 7,27). És Kölcsey epigrammája:„(…) forrj egybe, magyar nép.”A zsidók emancipációja melletti érvelést Löw azzal a megállapítással kezdi, hogy korában„a nemzeti jólétet igérő gazdászati tekinteteknek” nagyobb a vonzerejük, minta tisztán erkölcsi megfontolásoknak.Löw tájékozottnak mutatkozik a korszak nagy vitájában, mely közgazdasági téren kételméleti és politikai irányzat között folyt. Az egyik elméletet már évtizedekkel korábbanAdam Smith (1723–1790) fejtette ki, és az 1840-es években kissé lenézőleg mint elavultrólbeszéltek róla. A német Friedrich List (1789–1846) elmélete éppen akkoriban volt terjedőben.Az angol (skót) közgazdász szerint a szabad vállalkozás, verseny, az egyéni kezdeményezés,kockázat és teljesítmény viszi előre a gazdaságot, a társadalmat. A gazdaságiéletet országhatárok nem korlátozhatják. A szabályozást egy „láthatatlan kéz” (az egyetemesszabad piac) végzi. List ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság keretea nemzet, a nemzeti állam, s a nemzeti gazdaság fejlődését az államnak is védenie kell(adókkal stb.), segítenie, a vállalkozásokba be kell avatkoznia. List 1844-ben Magyarországonis járt, tanai gyorsan népszerűvé váltak, hatást gyakoroltak a centralistákra. Személyikötődésektől függetlenül, világos, hogy a két befolyásos közgazdasági elmélet közül azegyik az angol világkapitalizmus, a másik a széttagoltsággal küzdő, az integrációt próbál­104 Ko m o r ó c z y Géza