Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

polgár” – Borsi-Kálmán Béla találó kifejezésével 9 – az 1790–1848 közti kései rendiség éskorai polgárosodás korszakának egyik fontos társadalmi jellemzője volt például a Bánságban,ahol jómódú polgárcsaládok tucatjai sikerrel törekedtek nemesi címerlevelet szereznia királytól, így emelve rangjukat, presztízsüket. Ez a jelenség országos volt.A 274 városi ablegátus közül a gazdag genealógiai szakirodalom és a Királyi Könyvek10 bejegyzéseinek átnézése alapján 77 (28,10%) főről állapítható meg, hogy 73 réginemesi család sarja volt. Ám még izgalmasabb jelenség, hogy további 30 (10,95%) követélete során nemesedett meg. Vagy apjával és testvéreivel együtt, vagy ő maga – és veleegyütt neje s gyermekei – tanúsított olyan érdemeket, amelyeket a királyok és főhivatalaik– az esetek túlnyomó részében nem csekély összegű birtokvásárlással egybekötve –nemesi címerlevéllel jutalmaztak. Az armális kihirdetésével a polgárok egyúttal a várostkörülölelő nemesi vármegye rendjeinek is a tagjaivá váltak.Érdekes megtudni: a jutalmazottak milyen érdemeire hivatkoztak a bécsi M. Kir. Udv.Kancellárián kiállított nemesítő és címeradományozó oklevelek? A Királyi Könyvek aMOL és az Arcanum által keresőmutatóval elkészített és kiadott CD-ROM jóvoltából mamár otthon is böngészhetők. 11 Végignézve a címerlevelek latin szövegeit a cím- és rangnyerőkkirályok által elismert érdemeként néhány esetben csak az ország, a Szt. Koronaés az uralkodóház iránti hűséget említik, többnyire azonban ismertetik az alattvalók addigikatonai és polgári tisztségeit is, sőt, néhányszor az ősök nemzedékeinek erényeire isutalnak.A 25 év mellőzés után 1790-ben újra majd 1811-ig a háborúk miatt 7 ízben összehívottdiéták városi ablegátusai közül a rendi alkotmány megerősítése jeleként 18 személy éscsaládja már 1790 és 1792 között nemesítve lett, további 3 fő 1793–1800, újabb 3 pedig1800–1812 között. A kegyes uralkodó által tekintetbe vett érdemek között a leggyakoribba háborúk során a hadsereget ellátó kereskedelemben való jelentékeny részvétel volt.(Lásd az adattárat!)A nemesedők lakhelyét is érdemes összesíteni. 1790–1812 között Pest és Pozsony márnem szerepel, Buda főváros is csak 3 nemességszerzőt adott – ellenben Újvidék 5, Zombor4, Szabadka 3, Temesvár pedig – a patinás Nagyszombathoz, Besztercebányához hasonlóan2–2 családot. Ezen időszak tehát a terményekben gazdag bácskai városok patríciusainakrendi felemelkedését mutatja.A nemzetségileg, vallásilag sokszínű városok követválasztó testületeinek számos helyenszigorúan betartott hagyományként őrzött szokásjoga volt, hogy két a diétákra küldöttablegátusok közül az egyik a katolikus, a másik az evangélikus polgárokat képviselte.Jól ismert e gyakorlat Pozsony és Sopron valamint a nagyobb bányavárosok esetében, de9Borsi-Kálmán Béla 2002.10A Királyi Könyvek 1526–1867 (Illéssy János – Pettkó Béla 1895)11Libri Regii – Királyi Könyvek 1526–1918; Arcanum – MOL CD ROM56 Pá l m á n y Béla