Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A nádasi plébános felelősségeA Tarnóczy-féle bizottság keményen felelősségre vonta Laucsik Mihály nádasi papot,akinek nem maradt más, mint a közhangulatra hivatkozni és magyarázkodni. A hatóságokatviszont nem a hangulat érdekelte, hanem a tények. A magántulajdon megsértésétés a közrend megzavarását akarták büntetni, miközben szigorukat még az is befolyásolta,hogy a nádasi káplán, Viktorin József (helyesen: Josef Viktorín) a szlovák nemzeti mozgalomodaadó híve volt, és ekkor már a magyar kormányzat a pánszlávnak tekintettmozgalmat igyekezett felszámolni. 5 De az sem volt mentő körülmény, hogy Laucsik Mihálya kormányzati politikát nemzeti alapon nem bírálta. Május 24-én, amikor már letartóztatták,hangsúlyozta, hogy a jobbágyfelszabadítást kimondó országgyűlés feloszlásaután hálát mondott „a nyert szabadságról”, kiemelve„…hogy hálával tartozunk, mindazok eránt, kik értök áldoztak, sőt ha nemesen viselendik magukat, mégtöbb jóban is részesülhetnek, p.o. remélhető, hogy jövő nemzet gyűlés irtványokról, regáliákról s.a.t. intézkedend,előadtam, milly háladatlanok azok, kik nem méltatva annyi áldozatot, volt földes uraik ellen föllázadnimerészelnek.”Természetes és érthető, hogy Laucsik Mihály körömszakadtáig tagadta azt, hogy a falunépét tüzelte volna a zsidók ellen. Csak azt akarta elérni – nyilatkozott 1848. május 24-én–, hogy Heller Lázárnak az uradalom – a korlátkői Windischgrätz-uradalom – mondjon fel.Úgy tűnik, amikor Martinkovics szabómester „és zsidók között vérengző verekedés április19. délután 4 óratájban kiütött”, megrettent az elharapózó konfliktus lehetőségétől. Nincsokunk kételkedni abban, hogy a részeg szabót kalodába akarta záratni. És abban sem,hogy amikor Martinkovicsot megpofozták, akkor ugyancsak Laucsik védirata szerinta „nádasiak sokan, főképp falu bírái igen megütköztek e zsidó merészségén, s gondolhatni:mily vérengzés következhetett volna innen!” Sajnos nem tudjuk, miket beszéltek.Dusinszki Jakab szerint, miután Martinkovics mester a gyerekekkel hadakozott, őt is megütötte;ekkor jött a békecsináló plébános, aki következetesen úgy nyilatkozott, hogy hárompofont adott a hirtelen előugró boltos, aki annyira nem volt agresszív, de ártatlansem, mert amikor a lelkész megdorgálta a részeg szabót,5Steier Lajos 1937: A tót nemzetiségi kérdés 1848–49-ben. I. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, p. 92., 184. Nemzeti elkötelezettségét bemutatjaHelena Rusnáková 2012: J. K. Viktorin viharos élete. Matica slovenská helyi szervezete, Érsekújvár. Elérhető: http://archeologia.hu/content/archeologia/93/j-k-viktorin-viharos-elete.pdf. „Ebben az időszakban Jozef Viktorin már ismert volt mint [a] szlovák nemzet határozott és buzgó fia. A hatóságfigyelmét nem kerülték el Viktorin gyakori utazásai Lubokára (Hlboké) és Pozsonyba. 1848 áprilisában eljött az alkalom, hogy eljárást indítsanakellene. Nádason zsidók elleni zavargások törtek ki, s Viktorin is azok közé tartozott, akiket bűnösnek tartottak a megmozdulások miatt” (op. cit., p.22.). Viktorin 1866-ban Visegrádon lett plébános, és az ő kezdeményezésére indult el a visegrádi vár szakszerű feltárása.A ko l l e k t í v e r ő s z ak hadtörténetéhez, avag y „z sidór abl á s” Ná da s o n 1848. ápri l is 19–20-án91