Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

„S ez csak egyik tapasztalat; majd mondunk még egyebeket is – tájékozásul” – ígértecikke végén, de erre már nem kerülhetett sor a lefoglalás következtében. Április 4-én,a lap következő számában rövid közlemény jelent meg az előző napi szám rendőrségilefoglalásáról. 25 Nem elég azonban, hogy lefoglalták a már kinyomtatott 800 példányt,Worafka hadbírósági eljárást is kezdeményezett az egyébként tehát meg sem jelent cikkkiadója ellen, mivel az érvényben lévő szabályok szerint a „nemzetiségek, vallásfelekezetek,testületek elleni ellenségeskedésre való szítás” büntetendő cselekedetnek számított,s a már amúgy is folyó eljárásba belevonták ezt a cikket is.Nem tudjuk, a katonai hatóságok tettek-e erőfeszítéseket arra, hogy kiderüljön a cikkszerzőjének kiléte, ennek mindenesetre nem maradt nyoma. De mivel Lonkay – ahogyerre még kitérünk – úgy nyilatkozott, hogy a szerző hivatalban lévő szolgabíró, gyanítjuk,hogy Dudinszky István ungvári járási főszolgabíró (lakása: Turjaremete) lehetett. 26 A katonaitörvényszék mindenesetre június 12-én felmentő ítéletet hozott Lonkay ügyében, de– ahogy az Idők Tanúja szerkesztőségi közleménye fogalmaz – az országos főhad parancsnokság s a hadügyminisztérium „maga elé kívánván az »Idők Tanuja« pereit”, végüla hadügyminiszter elítélte a szerkesztőt 14 napi kaszárnyafogságra és 50 forint bírságra.Az ítéletet szeptember 21-én olvasták fel Lonkay előtt, fellebbezésre lehetőséget nemadva. 27Az ítélet szövegét sajnos nem ismerjük, de a kihirdetés után Lonkay Forgáchhoz intézettbeadványában úgy nyilatkozik, hogy végül e legutolsó cikkért ítélték el. Méltatlankodvas értetlenül kért segítséget Forgáchtól:„…egy jelenleg is szolgáló Ung megyei szolg[abíró] az Idők Tanuja f[olyó]. é[v]. april 3-i lefoglalt és meg semjelent számáb[an] azon demoralisatióról írt, melyet a haza felső megyéiben a [Galí]ciából beözönlő zsidósága szegény pálinkázó nép között terj[eszt, a] cikk egész humanitással van irva, csak hivatalosan constatalt (…)hoz fel, s a pesti katonai törv. elnöke, gróf Wimpffen alezredes is ezt mondá nevetve, midőn kihallgattatván:»Ich war eilf Jahre in Galizien von Wort zu Wort ist Alles wahr, was der Artikel sagt.« Föl is mentettem itthon,de a hadügyminister úr elítélt 50 fr bírságra és 14 napi fogságra. Semmiféle más ítéletet nem olvastak előttem,mint a tegnapit, s mégsem engedtetik meg semmi föllebbezés, még Ő Felsége kegyelméért sem.”Kérte a kancellártól az ítélet felfüggesztését, „…hová jutottunk, midőn egy conservativ és kath. szerkesztőtilyen zsidóügyi cikkért elítélnek” – sóhajtotta. 28Az ítélet egyébként nem számított súlyosnak, de Forgách kezdeményezésére Pálffy istámogatta, hogy próbáljanak közbenjárni enyhítés érdekében, bár az indoklása nem voltéppen hízelgő Lonkayra nézve: „…annál inkább hajlandó vagyok pártolni, minthogy25„Lapunk tegnapi száma lefoglaltatván, meg nem jelenhetett.” Tárogató c. rovat, Idők Tanúja, 4. évf., 77–975. sz., 1863. ápr. 4.26Magyarország tiszti névtára 1863, p. 131.27Az »Idők Tanúja« szerkesztősége 1863a: Az »Idők Tanúja« sajtóperei. Idők Tanúja, 4. évf., 219–1117. sz., szept. 26.28„Tizenegy évig voltam Galíciában, szóról szóra minden igaz, amit a cikk állít.” Lonkay beadványa Forgáchhoz, Pest, 1863. szept. 23. MOL D 191 3259.IV.B.1863. (sérült irat)„…hová jutottunk, midőn egy conservativ és kath. szerkesztőt ilyen zsidóügyi cikkért elítélnek”137