Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Közhangulat és konfliktusok NádasonA nádasaik vigyázó szemeiket a koronázó városra vetették, mint a zsidóellenesség főfészkére. Nyelvi különbségek nem jelentettek akadályt. Nádas tiszta szlovák falu volt, Pozsonypedig zömében német lakosságú város. Miután a megyei hatóságok letartóztattáka falu katolikus papját, Laucsik Mihályt, 3 akkor ő 1848. május 24-én így válaszolt arra akérdésre, hogy „Ki lázította fel a népet zsidók ellen?”:„Tavasz kezdetétől, mindenfelé keringett azon hír »zsid do Amszterdamu« [zsidók menjetek Amszterdamba]mit nádasiak is fuvarozáskor Posonban, Nagyszombatban, Holicson hallották, s itthon rebesgették. Növekedette hír, s nép előtt valósulni látszott nagyszombati, pozsoni és szenicei zsidók elleni demons tra tiók által,mellyek a nádasi eseményt megelőzték és nádasi lakosok nyugodt kedélyeit felingerelték.” 4Így a „rablásról” – hangoztatta a plébános 1849 márciusában rendezett perébena védő – „már több hetek óta keringett a hír, hogy a zsidók lakásaikból Amszterdambakergettetni fognak”. A helyi általános zsidó–nem zsidó feszültségnek sajátos színezetetadott az, hogy az uradalom által alkalmazott zsidó sebész, Heller Lázár – vagy ahogya vallomásokban nevezik: Höller – s a papok között olyannyira elmérgesedett a viszony,hogy a szomszédos Szomolány plébánosával és káplánjával április 12-én össze is verekedetta falu határában. Ez lett aztán a casus belli, és aztán később úgy emlékeztek a helyiharcosok, hogy a zsidó megverte a lelkészeket. Készülődtek is a háborúra, és a háborúshangulatban minden kis gesztusnak, elejtett megjegyzésnek üzenetértéke volt. Biztatásnakhatott, hogy Szrnka Márton április 18-án olyasmit mondott a fenekedő legényeknek:„csak vigan”. A helyi plébános pedig, ha nem is valamiféle játékmester pózában tetszelgett,úgy fontoskodott, mint aki tud valamit. Amikor – hogy megint kortárs kifejezésseléljünk – a zenebona előtti napon Tauber Izsák zsidó bíró baljós sejtelmekkel eltelvea plébánosnál járt, már – az 1848. május 18-án kezdett kihallgatások jegyzőkönyve szerint– jelezte, hogy „a zsidók veszélben vannak”, és arra intette, hogy „Höllert távoztassukel”. Ezt a zsidók egymás között meghányták-vetették, és másnap több községbelivel elmenteka paphoz bocsánatot kérni; „erre – vallotta Tauber Izsák – azt felelte plébános úr,hogy ez nem elég, ügyekezzünk rajta, hogy Höller Nádasról elmenjen, különben rosszullesz velünk, mert a szomolányi papokban az egész papság lett sértve, mondván hogymég ünnepek előtt jövő keddig történjék ez, mert ünnepek után a nép fel fog lázadni”.Egy hét múlva – nyilván látva a nyomozás komolyságát – a zsidó bíró még „bővítette”a fentieket:3Bár „hőseink” nevét anyanyelvükön kellene írni, a korabeli forrásokban használt magyar nyelvű alakot használjuk.4Az irat külzetén: „Ernyedetlen Nyilatkozat feleletül: nádasi lelkészt terhelő vádokra”.84 Miskolczy Ambrus