Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

megélhetési költségek miatt. Nem utolsósorban pedig a növekvő egyetemi antiszemitizmuskövetkeztében, amelyről a fehérterror elől családjával a volt császárvárosba költözőKoestler Arthur (1905–1983) későbbi híres író, társadalomfilozófus, polihisztor – 1922-tőlmaga is a bécsi Technische Hochschule mérnökhallgatója – önéletrajza első kötetébenfest plasztikus képet. 14 (A Technische Hochschule 1923-ban 10%-os zsidó kvótát fogadottel, és a klasszikus Bécsi Egyetemen is voltak zsidóellenes korlátozások 15 , zavargások[1927, 1931]). Csehszlovákiában többen a prágai német nyelvű Károly Egyetemen (az1920-as évek végén ott eluralkodó pogromhangulat ellenére) szerezték diplomájukat, deismerünk más célállomásokat is. Radnóti Miklós (1909–1944) például az őt a textilszakmáraszánó anyai nagybátyja kívánságára egy tanévet a csehországi Liberec (Reichenberg)Textilipari Főiskoláján végzett (1927/28). Akarata ellenére, gyámja kívánságára ment odatanulni.A peregrinusok számára a viszonylagos politikai, vallási, szakmai és művészeti szabadságotígérő, a modernitásra nyitott weimari köztársaság idején (1919–1933), különösenannak első éveiben, a német egyetemek a többi országokénál kedvezőbb fogadókészségettanúsítottak. A húszas évek első harmadától a magyarországinál vagy ausztriainálmagasabb megélhetési költségek ellenére egészen 1933 tavaszáig 16 Németország letta külföldön tovább tanulók, szakmai karrierre törekvők, új életlehetőségeket keresők legfontosabbcélállomása. Ebben az időben a kelet-közép-európai nyomorúságnál összehasonlíthatatlanulnagyobb szellemi (és anyagi) lehetőségekkel kecsegtető Németországvolt az „agyelszívás” központja, az az Amerika a kényszerperegrinusok számára, amelyetmanapság mutatis mutandis a világ nagyobb része számára az Egyesült Államok jelent.Nem véletlen, hogy a numerus clausus által érintett, annak korlátozásai elől menekülő,utóbb világhírnévre szert tevő magyar származású természettudósok, közgazdászok ésmás kutatók, művészek szinte mindegyike 17 hosszabb-rövidebb ideig tanult, kutatott,dolgozott Németországban. Ily módon gyarapítva a karrierokokból vagy az 1918/19-esforradalmak bukása utáni kényszeremigráció miatt már korábban ott megtelepedő (példáulaz orvos végzettségű kémikus, filozófus Polányi Mihály (1891–1976), a szociológusMannheim Károly (1893–1947), az ipari formatervező és konstruktivista festő Moholy-Nagy László (1895–1946), számos [újság]író, képzőművész, színész, filmes stb.) magyarkolónia sorait. 1814Koestler, Arthur 1996, különösen pp. 91–108. Lásd továbbá Koestler David Caesarini által idézett (1998, p. 30.) levelét szüleihez.15Miller, Michael L. 2009, pp. 307–323.16A januári nemzetiszocialista hatalomátvételt követően 1933. április 25-én került elfogadásra az úgynevezett „Das Gesetz gegen die Überfüllungdeutscher Schulen und Hochschulen” (a német iskolák és egyetemek túlzsúfoltságának megszüntetésére irányuló törvény), amely – a magyarországinumerus clausushoz hasonlóan korlátozta a felvehető (németországi és külföldi) zsidó hallgatók létszámát, azzal a nem titkolt céllal, hogy létszámukarányos legyen a német árja lakosság egészével – vö. Béla Bodó 2002, pp. 189–227.17Összefoglalóan Marx György 2000. Lásd továbbá Kati Marton 2008. (Az utóbbi könyv eredeti angol címe: The Great Escape: Nine Jews Who Fled Hitlerand Changed the World [2006], a hazai kiadásban a „kilenc zsidó” [nine Jews] eufemisztikusan „kilenc magyar”-ra változott.)18Congdon, Lee 1991, passim.204 Har a s z t i Gyö rg y