Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

mek cinkoskodásának – mosolygásban, vigyorgásban, rábólintásban, kétértelmű szavakbankifejezésre juttatott – összjátéka is kellett, és a rablók mentségére legyen mondva,be is kellett rúgniuk, hogy erkölcsi gátlásaikat levetkezhessék. És ilyenkor még élesebbenvetődik fel a józanok felelőssége. A bűnözés klasszikus modellje a Karamazov családbantárul fel. A regény az emberiség nagy családjának drámáját nyújtja, felvetve a kérdést:miként lehet a bűnt megelőzni, terjedésének elejét venni? Megválaszolhatatlan kérdés?Freud keserűen állapította meg, hogy Dosztojevszkijből az emberiség prófétája lehetettvolna, de csak nacionalista lett. 1848 a nacionalista forradalmak éve, de még némilega kozmopolita nacionalizmusoké, olyanoké, amelyek a maguk partikularizmusát az univerzalizmussalis egyeztetni próbálták. A zsidókravallok úgy is tekinthetők, mint – Ortegay Gasset kifejezésével élve – „a tömegek lázadásának” egyik formája. Messziről a „tömegmindenki, aki, akár jó, akár rossz értelemben, még önmaga sem hivatkozik bizonyos sajátosokokra, amikor önmagát értékeli, hanem »olyan, mint a világ« és mégsem szűköl,hanem kitűnően érzi magát olyannak, mint a többiek” 8 – mint Pozsonynádason a rablásban.Csakhogy itt közelről láthatunk embereket, akik tömegakcióba szerveződnek, magukis érezve, hogy tetteik ellentmondanak a nyilvánosan vallott értékeknek, és ilyenkormég élesebben vetődik fel az általános kérdés: miért nem lehetett másként, ami megtörtént?Nagyon másként!8José Ortega y Gasset 1938: A tömegek lázadása. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, p. 11.98 Miskolczy Ambrus