Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

„…hová jutottunk, midőn egy conservativ éskath. szerkesztőt ilyen zsidóügyi cikkért elítélnek”Lonkay Antal és az Idők Tanúja sajtópere 1863-ban*De ák Ág nesJoggal állapította meg Kecskeméti Károly egyik tanulmányában, hogy miközbena magyarországi antiszemitizmus történetére vonatkozóan bőséges szakirodalom állrendelkezésre, homályzónák is bőven akadnak, például a zsidók és nem zsidók közöttiviszony, a mindennapi együttélés története. 1 A modern antiszemitizmus történeteaz 1880-as évektől valóban már jó néhány könyv és tanulmány témáját alkotta,annak a megelőző évtizedekre nyúló előtörténete azonban inkább csak mozaikosan ismertmég, homályban maradt pontokba e területen is beleütközhetünk.A történeti irodalom már rámutatott arra, hogy az 1850-es évek jogfosztó évei után1859-től a bécsi kormányzat fokozatosan érvénytelenítette a zsidóságot hátrányosanérintő, 1849 után életbe léptetett intézkedéseket, a legfontosabb lépés 1860 elejéna földbirtokszerzés jogának újra megadása volt. Az októberi diploma kibocsátása s amagyarországi politikai élet újjáéledése után a zsidó emancipáció ügye ismét az érdeklődéselőterébe került: az asszimiláció és emancipáció hívei és ellenfelei újra színre lépteka politikai sajtóban éppúgy, mint a közélet más terein. 2 Az 1861 áprilisában összeült országgyűlésentöbben sürgették a zsidók jogegyenlősítését, s az országgyűlés Tisza Kálmánhatározati javaslatából elfogadta a „vallásfelekezetek közötti polgári és politikai teljesjogegyenlőséget”, kiterjesztve azt az izraelitákra is. Ugyanakkor az országgyűlés által választottbizottság kidolgozott törvényjavaslata „csak egy bizonyos zsidótörvényfélét ter­* A tanulmány az OTKA K 83777. sz. „A Schmerling provizórium története” című kutatási program keretében készült.1Kecskeméti Károly 2006, p. 120.2Vö. Zsoldos Jenő 1948, pp. 125–127.; Dr. Groszmann Zsigmond 1917, pp.18–25.; Dr. Csetényi Imre 1941, p. 85.; Szabad György 1967, pp. 359–368.; GyurgyákJános 2001, pp. 55–61.