Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

nem zetiségi polgárháborúk magyar győzelmei után az osztrák és az intervenciós oroszhadsereg együttes támadása 1849 nyarán vereséghez és az osztrák abszolutizmus kiépítéséhezvezetett. Az abszolutizmus a politika szférájából száműzte, külső és belsőemigrációba kényszerítette az önálló magyar államiságot. A politikai diskurzus a politikaiintézményekből az irodalomba és a társasági életbe süllyedt vissza. Nagy divatja letta Forradalom után röpiratműfajának. Szinte minden egykor politizáló értelmiségi kiírtamagából a maga közelmúlt-értelmezését. 6 Az 1860/61-es erjedés során a röp irat iro dalomismét összekapcsolódhatott a feltámadó politikai intézmények közvélemény formálószerepével, majd 1861-től egy bő fél évtizedig megint abszolutizmus telepedett azországra. 7A politikai intézményrendszer 1867-től ismét kiépült, a politikai diskurzusok újból nyilvánosanzajlottak. A parlamenti politizálás kereteihez igazodva az érzelmektől fűtött, indulati,a kiépülő rendszer kereteit feszegető vélemények mellett szakszerű és tárgyszerűálláspontok jelentek meg. A politikai közösség hosszú távú megalkotásának jogkiterjesztőasszimilációs programja és stratégiája a nemzetiségi törvényben, a magyar politikainemzet értelmezésében öltött testet. Az alkotmányos haladás módját, a szabadságrendjét pedig mindenekelőtt az önkormányzat és a központosítás viszonyáról folytatottvitákban értelmezték. Ennek során elemekben visszautaltak, egészében egyre inkább elszakadtaka korábbi alkotmányosság-abszolutizmus ellentétpártól. Az elmaradottságfelszámolásának, a civilizálódásnak a követelményeit szakpolitikai kérdésekben konkretizáltákaz infrastruktúrától a közoktatási rendszer kiépítéséig. A rend megteremtéséta magyar politikai nemzet határainak folyamatos és gyakorlati kijelölése, a kormányzat ésaz önkormányzatok viszonyának újabb és újabb meghatározása, s a szakpolitikai kérdésektárgyalása során értelmezték újra. Mindezek természetesen érdek- és értékütközésekhezvezettek és a korábbi perfekcionista és utilitariánus elemeket magukban foglalónemzetértelmezések és haladásfogalmak újraértelmezésével jártak. 8Az Ausztriával kötött állam- és gazdasági szövetség aktuális kérdései, a külpolitikaihelyzet változásai, a nemzetiségi autonómiák helye a magyar politikai nemzet koncepciójában,a gazdasági versenyhelyzet nyerteseihez és veszteseihez való viszonyulás, egyházés állam aktuális és kívánatos kapcsolata, a felekezetek egymás közti viszonya mindmindújból és újból felvetették az állami beavatkozás vagy semlegesség kérdéseit. Azt,hogy mit gondolnak a politikai viták résztvevői arról, hogy mi a haladás iránya, kívánatosmértéke, üteme és mindez hogyan viszonyul a magyar politikai nemzet, a soknemzetiségűMagyarország állami integritásának és kohéziójának tartalmához, jellegéhez és feladatához.96R. Várkonyi Ágnes 1973, II. 239–244.7Szabad György 1967.8Dénes Iván Zoltán 2008, 44–93.9A „társadalomszervező” és újraelosztó újkonzervativizmusról alapvető: Szabó Miklós 2003.156 Déne s Ivá n Zo ltá n