Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

dósága rögtön hozzánk jőjön elősegíteni a magyar faj elszegényedését s erkölcsi teljesmegromlását.” Várady Gábor néhány nappal korábban megjelent cikkére is hivatkozottmint Ivánka politikai elvbarátjáéra, aki szintén „érzékeny és méltó panaszt emel a zsidóságellen”. Érvelésében már megfigyelhető a hagyományos antijudaizmus és az ébredezőmodern antiszemitizmus társadalmi és nemzeti érdekekre hivatkozó motívumainak öszszefonódása,sőt feltűnik a nemzetközi zsidó összeesküvés ellenségképe is: „Nem ismeriI. úr az egyetemes, minden világrészre kiterjedő zsidó-szövetkezést? S nem tudja e titkostársulatnak irányzatát?” A cikkíró nem csak a „föltétlen és polgári házassággal járó”emancipáció ellen érvelt, hiszen úgy nyilatkozott, hogy a „föltételes emancipálás” mármeg is valósult Magyarországon, külön tennivaló e téren nincs. 35Az említett Várady Gábor, aki az 1861. évi országgyűlésen valóban szintén a határozatipárt ismert vezetői közé tartozott, november 20-tól kezdve hatrészes cikksorozatbantárgyalta egy Máramarosba vezető vasútvonal megépítésének szükségességét. 36A sorozat hatodik darabjában tett többször is megjegyzést „a nép életét vampyrkéntsorvasztó üzérekről”, „idegen üzérekről”, illetve „lelketlen üzérekről”. A szövegből perszeegyértelmű volt, hogy a bevándorló izraelitákra gondolt, de a szövegben nem neveztemeg őket:„Hadd találkozzék a magyar Máramaros piaczain s iparos helyein a szenvedélyes, erőteljes, s épen ezért sokjóra nemesre képes románnal, a nélkülözni tudó munkás, békés jellemü ruthénnal, s hadd szoritsák ki innenaz egymással anyagi érdekekből is szövetkezett testvérek a Galicziából, Oroszországból ide betóduló, hazaellenestanokat terjesztő, s a nép életét vampyrként sorvasztó üzéreket. Hadd legyen a haza minden talpalatnyifölde kizárólagos tulajdona a nemzetnek!” 37Más forrásokból is tudjuk, hogy a határozati párton belül már az országgyűlés idejealatt sem a feltétlen emancipáció volt az egyedül hirdetett álláspont. Sokat elárulnak errőlKárolyi Sándor grófnak a magyar politikai emigráció „sajtófelelőséhez”, Jósika Miklós báróhoz1861 áprilisában–májusában küldött tudósításai. 38 Ezekben ugyanis ismerteti a határozatijavaslatot, s állást foglal az emancipáció, sőt a polgári házasság mellett is, deegyúttal hozzáteszi: „sok ellenszenv mutatkozik” a zsidók irányában a falusi uzsora miatt,s a feltétel nélküli emancipáció kitenné őket „a nép dühének”, s „felelősek lennénk mia halálos verekedésekért”. Ezért van szükség szigorú honosítási törvényre, azaz arra, hogy35„Keresztes Árgus” 1862: Apró levelek IV. Idők Tanúja, 274–873. sz., nov. 28.36Várady Gábor 1862: Máramaros jövője, kapcsolatban az országos vasutak kérdésével I–VI. Ország, 1. évf., 43–44., 46–49. sz., nov. 20–21., 23., 25–27.37Várady Gábor 1862: op. cit., VI. Ország, 49. sz., nov. 27. Vö.: a vasút nélkül Máramaros „birtokosai elszegényedés, a földmíves osztályra koldusbot,a magyar elemre fokonkénti elporlás, az egész megyére pedig idegen üzérek absolut uralma, és »távolságánál fogva a haza szivétől vérkeringéshiánya miatt lassu, de bizonyos meghidegülés«” vár.; a vasúttal viszont „megszünik a lelketlen üzérek monopoliuma”. Ibid.38Károlyi Sándor levelei Jósika Mikóshoz, Pest, 1861. ápr. 27., máj. 5. Közli: Varga János 1983, pp. 199–200., 205–206. Károlyi sorai élesebb fényt vetnek akorábban említett „Károlyi [Ede]-féle konferenciá”-n elhangzottakra is, s erősen megkérdőjelezik, hogy az ott részt vevő izraeliták helyeselték volnaa terveket.„…hová jutottunk, midőn egy conservativ és kath. szerkesztőt ilyen zsidóügyi cikkért elítélnek”139