Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

dött dokumentumnak, és ha igen, akkor önállóan került-e kiküldésre vagy valamiféleme morandum mellékleteként.Mindenekelőtt tehát azt kell tisztázni: mikor keletkezhetett a dokumentum, és mi lehetetta funkciója?Az irat egy helyén a „f. é.” (folyó év) kifejezés át van húzva, és az „1861 iki” kifejezésrevan javítva. A következő lapon is a „f. é.” kifejezés utal egy eseményre, amelyről tudjuk,hogy 1861-ben történt – bár itt nem szerepel a fenti dátumpontosító javítás. Egy másikhelyen a hitközség rabbija, Slomo Zalman Ullmann (Ullmann Salamon), aki 1863. januárelsején halt meg, még hivatalban lévő vallási vezetőként van említve. Másutt az 1857-ben(valószínű februárban) alakult helyi kaszinó mint „hat éve fennálló” említődik. Ezen adatoknem hozhatók egykönnyen közös nevezőre, de bizonyosnak látszik, hogy az irat1861–62-ből származik. Megírásának kezdete és vége, vagy első fogalmazványa és utolsójavításai között hónapok, de – elvben – akár majdnem két év is eltelhetett.A jelzett időszakra esett egy ígéretes, országos népszámlálási kezdeményezés, amelyaz adatokat a hitfelekezetek apparátusától próbálta beszerezni. Úgy véljük, hogy a makóiirat ehhez a tervhez – amelyről alább részletesebben is szólunk – kapcsolódik, ennektanúja és terméke. Az érdekes – és kevéssé ismert – adatgyűjtés iratanyagának egy részefennmaradt, köztük a zsidóság körében végzett adatfelvételt érintő négy levél is. Alábbezeket is közzétesszük, remélve, hogy előmozdíthatjuk további idevágó, még lappangóiratok felszínre kerülését is.Az 1860-as népszámlálási kezdeményezésA kutatás előtt nem teljesen ismeretlenek az említett kezdeményezéssel kapcsolatbanalább közölt dokumentumok. Bár maguk az iratok korábban nem lettek közölve,a népszámlálási kezdeményezés történetét 75 évvel ezelőtt már ismertette dióhéjbanGroszmann Zsigmond rabbi (1880–1945), a 19. századi magyar – és azon belül a pesti –zsidóság történetének jeles kutatója a négy irat közül ama három alapján, amelyek maa Magyar Zsidó Levéltárban találhatók. 1 Az iratok önmagukért beszélnek, tartalmukatnem szükséges itt összefoglalni, de a kezdeményezés hátterét és előtörténetét illetőenérdemes kiegészíteni a Groszmann által közölteket.A kezdeményezés a Magyar Tudományos Akadémia kebelében 1860-ban létrejöttStatisztikai Bizottságtól (eredeti nevén: Statistikai Bizottmány) eredt. 2 A bizottság nemközigazgatási, hanem felekezeti szervek révén – megfogalmazásukban: „magánúton” –1Groszmann Zsigmond 1938, pp. 42–43. A szerző első lábjegyzetéből (p. 43. ) megtudjuk, hogy „az adatok [azaz Groszmann cikkének összes lényegesadata – T.T.] a pesti rabbiság irattárában fellelt jegyzőkönyvekből és iratokból vannak merítve.” A szerző már jóval korábban érintette a témát – mégrövidebben, de nyilván ugyanezen iratok ismeretében, vö. Groszmann 1917, p. 51.2Toldy Ferenc 1981, Lencsés Ákos – Rózsa Dávid 2012 (további irodalommal), valamint Kovacsics József 1957, pp. 35–37. és a korábbi összeírásokról uő1963, pp. 7–15.Dokumentumok a magyarországi zsidó statisztika és a makói zsidóság történetéhez117