Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

szakban elérte az 1071-et. 22 (Míg azonban a háború előtti időszakban a zsidó diákokaránya a külföldön tanulók összlétszámán belül az egyötöd és egynegyed között mozgott,1919 után meghatározóvá vált.) Karády Viktor mintavételi vizsgálatai szerint a BécsiEgyetemen az 1920/21 és 1930/31 között a magyarországi diákok 91%-a volt zsidó azorvos- és 71% a bölcsészkaron. 23 Kovács Alajos, a két háború közötti időszak egyik legjelentősebb(mellesleg erősen jobboldali nézeteket valló, a numerus clausus törvény és az1938-as első zsidótörvény megfogalmazása körül is buzgólkodó) statisztikusa hasonlóeredményekre jutott a külföldön tanuló magyar diákok vonatkozásában; szerinte az egészperiódus alatt a diákok 80%-a volt zsidó. 24 (Vizsgálatai szerint a külföldön tanuló zsidódiákok aránya az összes magyarországi zsidó hallgatón belül a különböző években 25%és 45% között mozgott [a csúcspont 51%-kal 1927/28-ban volt], azaz átlagban az összeszsidó hallgató egyharmada tanult egyidejűleg külföldön.) Egy korabeli, hivatalos statisztikaiadatokra hivatkozó (a numerus clausus törvénnyel rokonszenvező) forrás szerinta külföldön tanuló magyar diákok száma az 1920/21–1923/24 közötti években 1100 közöttingadozott, nagy valószínűséggel ezek 3/4-e, mintegy 700-800 fő tekinthető zsidónak.25 A Budapesten 1929-ben megjelent Zsidó Lexikon szerint 26 is – csak 1925-ben –valamivel több mint 1200 magyarországi diák tanult külföldön, „föltehető, hogy kevéskivétellel mind zsidóvallású”. Ugyanakkor egy (a törvényt élesen ellenző/elítélő) másik korabeliforrás szerint 1925 táján a külföldön tanuló egyetemisták és főiskolások számaösszesen mintegy 5000 fő volt. 27 (Ez a szám talán túlzottnak tűnik, jóllehet számos későbbiszerző hajlamos elfogadni.) A korszak szakértője, Nathaniel Katzburg a két háborúközötti magyarországi zsidósággal foglalkozó könyvének egyik lábjegyzetében viszontazt írja, 28 hogy 1925-ben „3300-ra becsülték azoknak a zsidó fiataloknak a számát, akika numerus clausus miatt hazájuk elhagyására kényszerültek, és zsidó alapítványok segítségéreszorultak. Németország 12 városában 1000-en, Bécsben szintén 1000-en, Csehszlovákiában600-an, a többiek Olaszországban, Svájcban és Franciaországban tanulnaktovább.” Idézni szoktak egy zsidó forrást is (1926), amelyik azt állítja, hogy a Pesti Izraeli-22A vonatkozó Magyar Statisztikai Évkönyvek szerint.23Karady, Victor 1990, p. 202. 1921/22-ben Berlinben a Fiedrich Wilhelm Universitätre jelentkezett 32 magyarországi hallgató 72%-a volt az izraelitahitfelekezet tagja , lásd Miller, Michael L., 2006, p. 209.24Kovács Alajos 1938, pp. 897–902, különösen p. 899.25Haller István 1926, p. 154. Hasonlóképp a Bethlen Pál szerkesztette kiadvány (Numerus clausus. A magyar zsidóság Almanachja) 1922-ben a bécsiegyetemeken tanuló magyarországi zsidó diákok számát 700-nél valamivel többre becsüli (Bethlen é. n. [1925,] pp. 139–142.).26(Magyar) Zsidó Lexikon 1929, p. 563b, pp. 655–656.27Bethlen Pál (szerk.), é. n. [1925], p. 139, 146. A Központi Zsidó Diáksegítő Bizottság adatai szerint 1928-ig az általuk támogatottak közül 1450 diák kapottkülföldön diplomát. Vö. MOL K28 (Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály), 53. tétel, 1929. március 13. Szabolcsi Lajos jelentése a Központi Zsidó DiáksegítőBizottság működéséről, jelentés a magyarországi izraeliták országos irodájának 1929. évi működéséről – idézi Kovács M. Mária 2012, p. 164.28Katzburg, Nathaniel 2002, p. 61, 10. lábjegyzet. Katzburg ugyanezen műve szerint (p. 58) 1921-ben 1000 magyarországi zsidó diák tanult Prágában és800 fő 1922-ben Bécsben.206 Har a s z t i Gyö rg y