Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

s jogtalanság; s hogy efelől napilapilag értekezni és vitázni még nem szükségtelen, – ezneme a barbárságnak, ez fájdalmas hiba.II. A lelkiisméret szabadsága.Minden népek az ő istenük nevében járjanak!Mikeás (4,5).Pázmán, tiszta valóságnak hallója egekben,Megtért térítő állok az isten előtt.S hirdetek új tudományt, oh halld, vedd szívre magyar nép:„Legszentebb vallás a haza s emberiség.”Vörösmarty (Nemz. kiad. 117. lap) 5Miben áll a lelkiisméret szabadsága? – Nyilvánosan nem abban, hogy mindenkinekvallásbeli dolgokról saját nézetei, eszméi s érzelmei lehessenek; mert olyan szabadsága megtagadás s korlátozás tárgyává sohasem válhatik, a tiszta gondolat semmi hatalomáltal meg nem szoríttathatván. Ha a lelkiisméret-szabadságról értekezünk, gyakorlati értelembenvesszük e szót, jelentvén ez által az egyén azon szabadságát, miszerint az istenségiránti viszonyát saját hite s meggyőződése szerint fejezheti ki, s örök boldogságátsaját útján keresheti, anélkül, hogy a világi hatalom büntető keze alá vétetnék, míg a törvénytmeg nem sérti. Mai nap a lelkiisméret szabadsága in thesi meg is ismertetik mindenkitől,és in praxi gyakrabban s terjedelmesebben alkalmaztatik, mint a tudatlanságs túlbuzgóság múlt koraiban; s fájdalom! csupán csak a zsidókra nézve magok a liberalisokgyakran nem veszik észre a hit borzasztó elnyomását, nem tartván mindig szem előttSalamon szavait: kétféle font és kétféle mérték, – mind a kettő utálatos isten előtt (Példab.20,10). S valóban! időszaki sajtónk mezején majdnem ritka tünemények közé tartozik,hogy Kossuth Lajos, a „pesti zsidó-fiatalságot mesterségek tanulására buzdító egyesület”-rőlszólván, nemes lelkesedés szép órájában következő szavakra fakadt: „Nem lehetezen értesítést (az említett egylet felől) közölnünk anélkül, hogy a leírt egyesület keletkezéseiránt legszívesb örömünket ki ne jelentsük, s valóban igen-igen szomorú s az emberiérzelmeket nem legszebb fénybe állító jelenetnek vennők, ha azok, kik a zsidóknakpolgárjogosítása ellen ekkorig mindig azt szerették felhozni, hogy a zsidó semföldmívelésre, sem mesterségekre nem hajlandó, most viszont azzal állnának elő, hogymég a mesterségekből is ki akarnak a zsidók másokat szorítani!! – Azon lelkes, buzgó5Löw Vörösmarty epigrammájának második változatát (1833) idézi; az elsőben (1830) még más volt a záró sor: „Testvérek vagytok, bűnös az, akigyűlöl.” – Hargittay Emil, „Egy vers vagy kettő? Vörösmarty Mihály: Pázmán”, Irodalomtörténeti Közlemények, 111, no. 4–5 (2007), pp. 418–420. – Kiadás:Vörösmarty Mihál[y] munkái, Első kötet (Pesten: Trattner-Károlyi, 1833).Löw Lipót egy elfeledett cikke109