Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

„…én [mármint Dusinszki] látván, hogy Czihák a lelkész előtt feltett süveggel állott, hozzá mentem, és azmondván neki: »hát még fellebbvalód előtt sem veszed le a sapkádat«, ezt fejéről leütöttem, arra szétoszoltunk,de félóra múlva már nekem és más zsidóknak is beverte Czihák az ablakokat.”Egyébként a rablást kezdeményező szabó vallomásában maga sem szólt három pofonról,csak egyről: „Jankesz zsidó engem felpofozott azért, hogy plébános úr előtt kalapomatle nem vettem.” Tehát a plébánosi tekintély hívatlan képviselőjének tenyere nemcsaka fejfedőt érte…Az eddigi vallomások tanulsága az, hogy a mondottakból nem lehet – mint valamiszéttört korsó darabjaiból – összerakni az eredetit, avagy rekonstruálni, hogy mi is történtpontosan. A vallomásokból feltáruló érvelés, a legitimáció technikája annál érdekesebb.Nem lehet tudni pontosan, hogy a tetthelyen mit is mondtak a dráma szereplői, de aztlehet érezni és érzékeltetni, hogy milyen volt a hangulat, mi vezetett egyént és tömeget.Lehet, hogy nem azt mondta a plébános, amit a zsidórablás hősei hallottak, de vallomásaikarra utalnak, hogy mi kellett nekik ahhoz, hogy meginduljanak, maguk mögött érezvea nyáj pásztorát is. A Heller–Kovács–Jelinek-verekedés jelentése vagy üzenete szimbolikus.Azt jelezte, hogy kié a helyi informális hatalom. A nádasi papok ezt pontosanérzékelték. Tudták, a tűzzel játszanak, ha a falut heccelik. Viszont saját tekintélyükből veszítenek,ha nem próbálják meg a renitens sebészt eltávolítani, és nem szidják a zsidókat,ahogy azt elvárják tőlük. A zsidóellenesség hangadói a falu világának felső és középrétegéheztartoztak, mint a kasznár és a bíró. A kezdeményező hősök pedig kézművesekvagy inkább félparasztok: a szabó és a bognárlegények, valamint a kasznár gulyása ésa plébános kocsisa. És elengedhetetlenül kellett az egészhez az ital, mint szándékerősítődrog, és az éjszaka sötétje.Laucsik Mihály április 19-én 4 óra tájban az ominózus verekedés után rávette a nekivadultszabómestert a távozásra. Fél hétkor átment a templomba gyóntatni. De, mintvédiratában kifejtette: „Kihallgatás közben hallottam künn lármát és ablak törést, mirehíveimet elbocsájtván, ijedten haza szaladtam, vigasztalásul szegény anyámnak, kit szorongatásiközt már félholtnak találni véltem.” A helyzetfelismerés tökéletes, a hazamenekülésis jellemző. Annak jelzése is, hogy amikor Tauber Izsák „rendelést” kért „a lázadásmeggátlására”, akkor: „tüstént feleletül adtam, de miután részeg tömegnek moralizálniúgyis haszontalan”, a jegyzőért és bíróért küldött, és aztán átadta magát a kollektív delíriumönkívületi állapotának. Nem is tagadta, amikor így forgatta a szót:„Miután azonban 10 óra tájban sem sikerült volna a helybeli bíráknak a dühöngő és részeg lázadókat iszonyúrombolástól és rablástól visszatartoztatni, akkor rettegés és félelem okozta lázba estem, lázomat növelteszegény anyám rimánkodása, minek következtében szorult szívvel és kábult fővel, tartván attól nehogy házamrais törjenek – mert részeg ember mindenre képes – szégyen vagy nem szégyen, de megvallanoms leplezetlenül nyilvánítanom szükség – majd fél őrülten házam előtti padra ültem, s illy magam kivüli állapo­92 Miskolczy Ambrus