Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

etnicista-esszencialista tematikája, nemzeti ontológiája és politikai nyelve (a nemzeti öncélúság)még nem határozta meg teljes mértékben a közbeszédet. 2 A kettő közötta jogkiterjesztő asszimiláció belső dilemmájának (jogkiterjesztés vagy asszimiláció) külsővéválását tapasztaljuk.Voltak, akik a jogkiterjesztést az általános választójog irányába akarták továbbfejleszteni,ezzel öntudatlanul vagy tudatosan lemondva az asszimilációról. Voltak, akik úgytartottak ki a jogkiterjesztés mellett az asszimiláció reményében, hogy azt a közoktatásintézményrendszerének kiépítésével és mindenki által hozzáférhetővé tételével próbáltákelősegíteni. Voltak, akik a jogkiterjesztő asszimilációt az egyéni kiművelődés irányába értelmeztékát. Voltak, akik a történelmi Magyarország felbomlásától és a nemzeti középosztálylesüllyedésétől való félelmükre a nemzetiségek jogainak korlátozásában, jogaikmegvonásában, politikai kirekesztésében véltek ellensúlyt találni.Tudjuk, hogy a nagyon sikeres zsidó és német asszimiláció a szerb, horvát, román,szlovák magyarrá válás sikertelenségeit elfedte, ami könnyen visszájára fordíthatta a hozzájukviszonyulást az előbbieket hibáztatva az utóbbiakért. 3A széles horizontú politikai diskurzusváltás témáját szűkített nézőpontból, SchvarczGyula liberális jogtudós és politikai gondolkodó, Marczali Henrik liberális történetíró, BeksicsGusztáv konzervatív-liberális publicista és Réz Mihály konzervatív politikatudós állásfoglalásainakbemutatásával és értelmezésével közelítem meg. Azt feltételezem, hogye gondolkodók nemcsak a reformkori és a két világháború közötti viszonyítás szempontjábólalkotnak típusokat, hanem saját koruk gondolkodási irányzatai vonatkozásában isreprezentatívak.I.II. József felvilágosult abszolutista, civilizáló és modernizáló kihívására Magyarországona politikai diskurzusokban többféle válasz született a status quo ante állásponttóla szintemelő újításokon keresztül a gyökeres reformok kezdeményezéséig. 4Ezek közül a 19. század közepén, 1848 tavaszán a legnagyobb jelentőségre a liberálisnacionalizmus jogkiterjesztő asszimilációs programja és stratégiája tett szert. 5Mindenekelőtt azzal, hogy törvényerőre emelték és intézményesítették a népképviseletbentestet öltő népszuverenitást, a hatalmi ágak elválasztását és megosztását, a jobbágyfelszabadítást,a közteherviselést és a törvényhozásnak felelős végrehajtó hatalmatgyakorló miniszteriális kormányzatot. Az Ausztriával szembeni önvédelmi háború és a2Dénes Iván Zoltán 2008, 44–93, 126–174; Trencsényi Balázs 2007, 183–273, 2011a, 298–465, 2012.3Kecskeméti Károly 2006; BIM 12. 123–126. Vö. Szabad György 1974.4Marczali Henrik 1905–1907; Mályusz Elemér 1923; Bibó István – Pajkossy Gábor 1977; Pajkossy Gábor 1978; Miskolczy Ambrus 2006, 2007, 2012;Bérenger, Jean – Kecskeméti Károly 2008; Kecskeméti Károly 2008.5Varga János 1982, 1983.Jogegyenlőség és kirekesztés válaszútján155