Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Vármegyei tisztújítások, követválasztások éskatonai segédlet a reformkori MagyarországonPa j ko s s y Gá bo rKi ne olvasta volna a konzervatív Kőcserepy-párt és a Szentirmay Rudolf és KárpáthyZoltán vezette liberálisok közötti fordulatos választási tusa leírását, vagy az ifjúBaradlay Ödön és Rideghváry, a megyei adminisztrátor drámai összecsapásánakkeretét adó viharos megyegyűlés bemutatását? A viharos megyei közgyűlések,követválasztások leírása Jókainak egyik kedves témája volt, amelyhez a reformkorbanjátszódó regényeiben újra és újra visszatért. Ezekben fikció és történeti mintaként valóbanmegtörtént események keverednek. Mint Varga János feltárta, az író talán legismertebbregényében megtörtént eseményekre alapozva, ténylegesen élt személyekélete egy-egy epizódjából összegyúrt fiktív személyek szerepeltetésével formálta mega cselekményt. A regénybeli megyegyűlés történeti mintájául Bihar vármegye 1845. decemberi,négynapos, végül véres erőszakba torkolló gyűlése szolgált – ám a regényíróaz eseménysort egy napba sűrítette, a véres küzdelemnek pedig, az adminisztrátor általkivezényeltetett katonaság beavatkozása helyett, mint ahogyan a valóságos nagyváradigyűlésen történt – és amiként erről Horváth Mihály is beszámolt –, Baradlay határozottfellépése vet véget. 1 A regényben utalás történik „a szomszéd kaszárnya udvarán lábhoztett fegyverrel” álló „egy zászlóalj [!] katonaságra” – hátha a megyei karhatalom, a mindenhonnanösszegyűjtött és felfegyverzett hajdúk, pandúrok, csendbiztosok nem lesznekelegen az ellenzék legyűréséhez. Ettől az epizódtól eltekintve azonban Jókai reformkoritematikájú regényeiből valamilyen okból általában hiányzik a vármegyegyűléseken,főleg a tisztújító és követválasztó gyűléseken a reformkorban mind gyakrabban a rendfenntartása végett a főispán, a megyei adminisztrátor vagy az alispán kérésére felvonulókatonaság megjelenítése. Sőt, az író egy kései regényének „A Tuhutum megyei követválasztás”című fejezetében egyenesen ezt írta: „Semmiféle fegyveres erő nem lá­1Varga János 1964, pp. 614–620.; Horváth Mihály 1886, III., p. 78.