Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

közök, számítógépek, okostelefonok és egyéb számítástechnikai eszközök. Az európaicégek vagy teljesen eltűntek a sorolt termékek piacairól, vagy erősen a háttérbe szorultak.Az USA jobban ellenállt a nyomásnak, főként a számítástechnikai iparának köszönhetően.A hardver tekintetében azonban már a múlté az amerikai dominancia, egyretöbb fontos alkatrész készül Ázsiában, a gyártás (összeszerelés) már régóta ott történik,például a világsikert jelentő Apple okostelefonokat is ott gyártják. Jellemző eset: a Lenovokínai cég 2005-ben átveszi az IBM évek óta veszteséges személyiszámítógép-gyártását,továbbfejleszti, pár év alatt nyereségessé teszi, és immár a saját neve alatt forgalmazzaa világ második legkeresettebb komputereként.Az európaiak évtizedekig azzal nyugtatgatták magukat, hogy az ázsiai olcsó és szorgalmasmunkaerő tömegárut állít elő, a technikai, tudományos tudás itt van ezen a kontinensen.Már rég nem igaz ez a tézis. Egyrészt Japánban, Hongkongban, Szingapúrban,Dél-Koreában vagy Tajvanon már nem olcsóbb a munkaerő (és nem alacsonyabb azéletszínvonal), mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. (Természetesen országonkéntieltérések azért vannak.) Másrészt a Sony, a Panasonic, a Toyota, a Canon, az LG,a Samsung és a többiek már hosszú évek óta a fejlesztés élvonalát jelentik, és újabbakcsatlakoznak ehhez az élbolyhoz, mint a kínai Huawei vagy a ZTE.2008 óta az európai és az amerikai sajtó tele van a válságról szóló hírekkel, ennek viszontszinte nyoma sincs Ázsiában, illetve legfeljebb azért aggódnak, hogy a nyugati piacokösszeszűkülése miatt alacsonyabb lesz a fejlődési ütem náluk, mert kevesebbet tudnakexportálni. Félreértés ne essék, nem akarom idealizálni az ázsiai országokat, ott semminden tökéletes, ott is vannak válságok, ott is van stagnálás, de a trend már évtizedekóta egyértelmű, és nem a Nyugatnak kedvez. Annak ellenére nem, hogy – utalva azalaphipotézisre – ott is az individualizmus gyors térnyerését állapítják meg a kutatók, igaz,annak szintje még most is sokkal alacsonyabb, mint a Nyugaton.A jelenleg is tartó válság mást is a felszínre hozott: a Nyugat egyre nagyobb pénzügyikiszolgáltatottságát a távol-keleti (és kisebb mértékben a közel-keleti) hitelezőktől. AzUSA államadóssága közelít a 17 billió dollárhoz. A BBC-n tavaly láttam egy riportfilmetNagy-Britannia és Kína gazdasági és pénzügyi fejlődésének összehasonlításáról. A filmkonklúziója: az utóbbi 20 évben a britek emelkedő fogyasztását egyre nagyobb mértékbenfinanszírozták hitelből, a hitelek egyre növekvő részét pedig távol-keletiek nyújtották.Ugyanez érvényes az USA-ra is. Hasonló a helyzet az európai kontinensen, bár a képetszínezi, hogy Európában a hitelforrás és a felhasználók között húzódik egy belső határvonalis Észak- és Dél-Európa között.256 Kö r m e n dy La j os