Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

a reményt (utóbbit illetően ld. V.), de további hitközségek adatszolgáltatásáról a továbbiakbanmár közvetett tudomásunk sincs.Ami a statisztikai kísérleteket illeti a magyar zsidóság köreiben általánosságban, említéstérdemel, hogy ilyenek már jóval korábban is jelentkeztek, az emancipációs és asszimilációstörekvésekkel karöltve. Úgy tűnik, úttörő szerepet játszott ebben is – mint amagyar zsidó közélet és tudományosság annyi más területén – Löw Lipót. Egy 1845-benpublikált cikkében adatokat közöl (javarészt Fényes Elek nyomán és rá hivatkozva) a magyarországizsidó népesség demográfiájáról, a hitközségek számáról, iskolaügyéről, valamint– adatok nélkül – a zsidók által űzött foglalkozásokról. Adatainál érdekesebb a jelenösszefüggésben az, hogy cikke végén felhívást intéz a hitközségi elöljárókhoz, rabbikhoz,tanárokhoz és orvosokhoz, hogy küldjék be számára a hitközségükre – a lélekszámra,a foglalkozási viszonyokra stb. – vonatkozó adatokat, hogy a következő évben megjelentethesseezeket az ország összes hitközségeire és azok intézményeire vonatkozóan. 15Feltehetően ez volt az első országos méretű, zsidó körökből kiindult statisztikai kezdeményezésMagyarországon. A jelek szerint ez is hamvába holt, Löw nem publikált későbbidevágó adatokat. A magyar zsidó statisztika másik élharcosa Pollák Henrik orvos (1821–1894) 16 volt – akinek feltehetően abban is volt valami szerepe, hogy unokaöccse és neveltfia, Kőrösi (/Körösi/Kőrösy) József (1844–1906) 17 a magyar statisztikai „szakma” egyik kimagaslóalakjává vált, és akinek művei a magyar zsidóság történeti statisztikájában isfontos források. 18A makói irat és a népszámlálási kezdeményezés kapcsolataAz Izraelita Magyar Egylet, a maga politikai céljainak megfelelően kitágítva az akadémiaiadatgyűjtő kérdőív tudatosan szűkre szabott spektrumát (valamint a felkérendő közreműködőkkörét), az 1861 májusában szétküldött körlevelében (II.) az iskolaügyre ésa jótékonysági intézményekre, továbbá az adott hitközségek vonzásköréhez tartozó szórványokraés fiók-hitközségekre vonatkozó adatokat is kéri a nagyobb hitközségektől.A „nemzetiségi” (nyelvi), illetve az „életmódra” (foglalkozásra) vonatkozó adatok fontos­15Löw 1845, p. 56.16Pollák Henrik 1848. Pollák is sajnálattal kellett konstatálja (op. cit., p. 110), hogy az adatszolgáltatás ügyében megkeresett hitközségeknek csak egyrésze küldte be az adatokat a kért formában. Pollákról lásd Magyar Zsidó Lexikon, 1929, p. 714, Kecskeméti Ármin 1894; lásd továbbá a II. sz. dokumentumot,amely említi Pollákot.17Kőrösy Ferenc 1984, p. 200.; Szalay Márta – Nemes Erzsébet 2006.18Az 1857 dik évbeli Pesti Népszámlálás Eredményei. 1870-ben újból földolgozta Körösi József, sz. k. Pest városa statisztikai hivatalának igazgatója (Körösi1870). Ez a mű kor, vallás, családi állapot és foglalkozás szerinti adatokat közöl; a zsidósággal a 88–115. táblázatok foglalkoznak. Pollák Henrikegyébként egy Moses Montefiore-hez írt levelében említi röviden a Magyar Izraelita Egylet zsidó népszámlálási erőfeszítését. A levél a haifaiegyetemen a Kőrösy-hagyatékban található – köszönöm Michael K. Silbernek, hogy felhívta rá a figyelmemet. (Pollák és Montefiore kapcsolatáhozlásd Kecskeméti 1894, p. 222.) A magyar zsidó statisztikához lásd még: Magyar Zsidó Lexikon, pp. 553–564: „Magyarországi zsidóság statisztikája” (a„Magyarország zsidósága” szócikken belül).120 Tur án Ta m á s