Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

intézményekkel és a társadalom civil kezdeményezéseinek erősítésével szigorú kontrollalatt kell tartani. 13Híve volt az önkormányzásnak, a civil kezdeményezéseknek, de a műveltség, az értelemterjesztése alapján. Amennyiben a kettő konfliktusba kerül, a műveltség, a szakértelemelsődlegessége mellett döntött. A politikai jogok kiterjesztését ezért – mint oly sok,a demokráciától tartó liberális – műveltségi garanciákhoz kötötte. Ugyanakkor nem elégedettmeg az esélyegyenlőség deklarálásával, s mivel észrevette az esélyek különbözőségét,azok kiegyenlítésére, mai kifejezéssel élve pozitív diszkriminációra (affirmative action)törekedett progresszív adózás és szociális intézkedések révén az alapintézmények,a törvényhozás segítségével. Ebben az oktatásnak meghatározó szerepet tulajdonított,hiszen – úgy vélte – megfelelő infrastruktúra kialakítása esetén az oktatás nemcsak civilizál,hanem demokratizál is. Meg volt győződve arról, hogy bárki képes belépni az oktatásirendszerbe, annak különböző szakaszain végigmenni és e folyamat során és segítségévelkiemelkedni korábbi helyzetéből. Tanügyi reformokkal kívánta elősegíteni, hogya rendi társadalomból demokratikus társadalom váljon. 14Az antik demokráciákat nem tartotta a modern demokráciák ideáljainak, hanema modern demokráciák sajátosságait kérte számon rajtuk – alapjában igen történetiet lenül.Arra keresett ugyanis választ, hogy egy-egy állam megfelelt-e a kívánatos berendezkedésnek.Az antik demokráciák fölött normatív kritikát gyakorolt. 15Schvarcz Gyula politikai nézeteiben határozottan szembeszállt Széchenyi kultuszával,Kossuth mellett foglalt állást, keményen bírálta a kiegyezést, majd annak intézményeskeretei között az ország megújulását igyekezett előmozdítani. 16Normatív szemlélete a kívánatos, helyes államberendezkedés megtalálására és Magyarországfelzárkóztatására irányult. Arra, hogy Magyarország az elmaradott országokközül a civilizált országok sorába lépjen. Ennek jegyében politikai nyelve közelebb állt azeurópai mintakövetés beszédmódjához, mint a nemzeti öncélúságához. 17III.Marczali Henrik történetíró nagy forráskutatás és szigorú forráskritika alapján értelmezteaz Árpád-kori és a 18–19. századi magyar történelmet és igen kiterjedt forrás- ésirodalom alapján az új- és legújabb kori egyetemes történetet. Műveinek szemlélete liberális,ő maga pedig az alkotmányos patriotizmus, a jogkiterjesztő asszimiláció, az ön- ésközművelődés szenvedélyes híve és gyakorlója volt.13Op. cit., 75–94, 137–156.14Op. cit., 65–112, 137–156.15Op. cit., 157–195.16Op. cit., 113–135.17Köszönöm Miru György tanácsait és levélben kifejtett gondolatmenetét.158 Déne s Ivá n Zo ltá n