Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Löw Lipót egy elfeledett cikkeKo m o r ó c z y GézaKecskeméti Károly, akinek 80. születésnapját ünnepeljük, és aki anyai ágon LöwLipótnak, kiről a jelen írás szól, az ükunokája, benne a család nemes hagyományában:Kecskeméti professzor és nemzetközi hatáskörű levéltáros nagyszerű liberalizmus-könyve(Magyar liberalizmus, 1790–1848, 2008) széles történeti összefüggéseibentárgyalja a zsidók emancipációjának ügyét: a történeti körülményeket,amelyek felvetették a politikai-filozófiai és politikai vitákat, melyek e tárgyban Magyarországonfolytak, s az országgyűlési vitákat és a törvényhozást, melyek során bizonyoselőrehaladás történt, de maradéktalan megoldás nem jött létre. Könyvének hősei a magyarliberális politikusok. Kellő figyelmet szentel a zsidó törekvéseknek is, amelyek főkéntaz országgyűléshez vagy a nádorhoz időről időre benyújtott folyamodványokbanfogalmazódtak meg.A reformkor utolsó évtizedének centralista politikusai politikai eszközökkel harcoltakliberális eszményeik megvalósításáért, mondhatni, belül a nemesi, rendi alkotmányosságsáncain, a publicisztikában, az 1843/44. évi országgyűlés ellenzékeként. A zsidók részérőlellenben mindvégig up-the-hill harc folyt az emancipációért. Talán egyetlen olyan pillanatvolt az egész történetben, amikor egy liberális politikus és egy zsidó személyiségegyenlő esélyekkel találkozott egymással, hogy emancipációs programjukat megfogalmazzák.Ezt az esélyt Kossuth Lajos teremtette meg, a Pesti Hírlap szerkesztője, a laphasábjain. A zsidó személyiség, aki kiállt vitázni a politikailag is nagy befolyású szerkesztővel,Lőv Leopold / Löw Lipót (1811–1875) volt, fiatal nagykanizsai rabbi, aki német lapokbanakkor már néhány év óta cikkezett a magyarországi zsidók történetéről és helyzetéről,de országos politikai fórumon, amit Kossuth lapja jelentett, és magyar nyelvű írásban,akkor lépett fel először.Fábián Gábor (1795–1877) – ügyvéd, országgyűlési képviselő, a M. Tud. Akadémiarendes tagja, Tocqueville művének magyar fordítója (A demokrácia Amerikában 1841–