Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

gató németországi helyzet magyarázata. Löw a cikkben óvatos megfogalmazásban, deegyértelműen Smith elmélete mellett foglal állást, ez nyújtaná a legtöbb lehetőségeta tevékeny, vállalkozó szellemű zsidók számára a gazdasági megerősödéshez és társadalmifelemelkedéshez. Nem említi a Védegyletet, amelyet az országgyűlés az előző év októberébenhozott létre, s amelynek igazgatója Kossuth volt. Bizonyos, hogy Löw nem volthíve a korlátozó nemzeti gazdaságpolitikának.A nemzet gazdagsága, érvel egészen Smith szellemében, (a) nem a pénztől vagy azingatlan birtoktól függ, hanem a munkára alkalmazható emberi erő és tehetség nagyságától,ezen erők szabad fejlődésétől, ezért kívánatos a meglévő erők szabad „mozdulása”.Miért kellene a meglévő emberi erőt – akár „különös antipathiából” – kizárni, értsd:megakadályozni a zsidókat, akik itt élnek, hogy szabadon tevékenykedjenek? (b) Azok,akik előtt a „nemzetgazdászat elemei nem ismeretlenek”, tudják, hogy a gazdasági élethárom fő tényezője a mezőgazdaság, a gyáripar és a kereskedés. „Nincs ország, hola földmívelés s az ipar virágoznának kereskedés nélkül.” A magyar zsidók éppen azértérdemelnek jobb sorsot, mert kereskednek. (c) Más országokban a zsidók beengedésea mezőgazdaságba lendületet adott a termelésnek. Velence térségében mocsarakat száríttattakki; „nem remélhetni-e (…) a magyar pusztákra nézve” is, hogy „a jószágok gazdaságimivolta megjobbul a zsidók kezelése által”? És (d) különösen kívánatos a zsidókjogosítása „a honi ipar érdekében” (ezért is tulajdonított Löw jelentőséget annak, hogyKossuth üdvözölte a fentebb említett egyesület megalakulását). „A sorompók, melyeka zsidók előtt állanak, iparbeli vállalataikat százféleképpen gátolják.” Például hozza fel,hogy a zsidó vállalkozók nem tarthatnak keresztény alkalmazottakat. (Az 1840:XXIX. tc.megengedi, hogy a zsidók „kereskedést és mesterségeket akár maguk kezükre, akárvallásukbeli legények segítségével is űzhetnek”, 2. §; értsd: csak „vallásukbeli legények”alkalmazása mellett.)Löw nemcsak a zsidókat mint társadalmi csoportot: a sokuk által gyakorolt foglalkozást:a kereskedelmet is emancipálni akarta. Nem sokkal később a szóban forgó cikk utánmondta prédikációban: „(…) korunkban csaknem általános a meggyőződés, hogy a kereskedelemszinte úgy, mint a földmívelés és az ipar, a nemzetgazdaságnak alapjául szolgál,és a becsülettel szinte úgy összefér, mint bármely hivatás” (Jeremiás prófétánaknégy alapszabálya a valódi hazafiságról, 1847).Figyelmet érdemel Löw olvasottsága. Egyrészt, szakirodalmi hivatkozásai és tájékozottságaa politikai irodalomban. Másrészt, és kivált, magyar költői idézetei. Itt Kölcsey,Vörösmarty, más írásaiban Berzsenyi is. Korában az egyetlen rabbi Magyarországon, akinemcsak hogy magyarul ír – ez néhány évtizede, ha nem is általános volt, de már terjedőbena rabbik körében –, de ismeri a korszak jelentős költőit, az új kiadásokat. „NemLöw Lipót egy elfeledett cikke105