Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

csinálás közti coalitiót, s ennek következtében előmozdítja az irodalmi gyors fabricatióts gyors consumtiót, mely egészen megfelel az anyagi ipar mozgalmának. S hogy korunknemzeti iparhozi ragaszkodása erősebb, mint humanitasérti lelkesedése, bebizonyula győzedelem által, melyet Liszt 11 rendszere Smith Ádámé 12 felül vív ki magának, ámbárez utolsónak tanai inkább egyeznek meg a tiszta humanitassal, mint az elsőbbikéi. –Ezeket tekintetbe vévén, gondolom, miként cél- s korszerű volna, ha egy megismertnemzetgazda saját tudományának szempontjából alapos és részrehajlatlan vizsgálat alávenné a zsidóügyet, miáltal világossá válnék, valljon kedvező-e a kor iránya a magyarzsidók emancipatiójának vagy további kirekesztésének. A híres Liszt ezen ügyrőli bírálatátsokak talán nem tarthatnák competensnek, úgy okoskodván, miszerint e nemzetgazdának,mint éjszakamerikai polgárnak, már ex principio kell szavaznia minden hit elnyomásaellen. De talán szíveskedendik érdemes s tudós hazánkfia, tisztelt Trefort A. 13 úr azt józans érett véleményadására méltánylani. Én csak következőt megjegyezni bátorkodom.a) Ha igaz s kétségbe nem vonható, miszerint sem a pénztől, sem a fekvő birtoktól, ha­nem a productio, emberi erők öszvegétől s azoknak célszerű alkalmazásától függ egynemzet gazdagsága: akkor világos, hogy valamennyi nemzet annál gazdagabb, minélnagyobbak a munkára alkalmaztatható erők s tehetségek, s minél szabadabban fejlődhetnekezen erők a munkásság terén. S ebből kiviláglik, hogy egész néposztálytehetségeinek használatát korlátozván a nemzet, saját erejét meggyengíti, és sajátfejleményének vet gátot. Az (anyagi s szellemi) erők felette dús bőségéről hazánkbanéppen szó sem lehet; annál kívánatosb tehát, hogy a létező erők szabadon mozdulhassanaks használtathassanak. Mit gondolnánk azon gazdáról, kinek minden gyermekeimunkájára s működő közbejárására szüksége volna, s mégis – legyen gyengeségből,rossz kedvből vagy különös antipathiából – azoknak részét, s pedig nema legrestebbeket, kizárná a munkától?b) De azt mondják, hogy a zsidó néposztály nem productiv, hanem csak kereskedő,s ennek következtében a közjót nem mozdítja elő, s azért jogot nem érdemel még. Demeg kell vallanom, miszerint én, ha magamnak nem volna alkalmam ezen ellenvetésttáblabíráktól is hallanom, nem hittem volna, hogy korunkban még ennyi megvetésselszólhat valaki a kereskedésről! – Mert ki előtt a nemzetgazdászat elemei nem ismeretlenek,tudja, miszerint földmívelés, gyártás és kereskedés a nemzeti vagyon három fő11(Georg / Daniel) Friedrich List / Liszt (1789–1846) német közgazdász. Híres műve: Das natürliche System der politischen Ökonomie (Stuttgart: Cotta,1841).12Adam Smith (1723–1790) angliai (skót) közgazdász. Híres műve: An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations (London: W. Strahan andT. Cadell, in the Strand, MDCCLXXVI [1776]).13Trefort Ágoston (1817–1888) ügyvéd, centralista politikus, br. Eötvös József barátja és kultuszminiszterként utódja (1872–1888). – Löw Lipót későbbélesen bírálta egy akadémiai előadását, amelyben Trefort az ország társadalmát négy osztályra tagolta: parasztok, urak, kézművesek és zsidók, s aztmondta, hogy a zsidóság egy rétege rossz tulajdonságainál fogva káros hatással van a népre (Löw, Ben Chananja, V, 1862, pp. 425–430 = Ges.Schriften, IV, pp. 481–495).Löw Lipót egy elfeledett cikke113